Bármilyen ételre érzékenynek lenni egy átok, hiszen ilyenkor az egész életünket ahhoz kell igazítani, hogy milyen ételek nem okoznak gondot a szervezetünkben. Mondhatjuk, hogy az ételallergia és a táplálékintolerancia ront az életminőségen, így nem csoda, ha semmiképp sem akarnánk továbbadni a családunknak ezt az állapotot, márpedig sajnos ha a családunkban bárki allergiás valamilyen ételre, akkor nekünk is nagyobb, 40-60 százalékos esélyünk van rá, főleg, ha a szülők vagy testvérek közül valaki érintett.
A gyerekkori ételallergia
Gyermekeknél a leggyakoribb allergének a tej, a szója, tojás, halfélék és tenger gyümölcsei, illetve az olajos magvak. Az ételallergiák tünetei a gyerekeknél jelentkezhetnek véres széklet, testszerte száraz, ekcémás bőr formájában is. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is, sőt, a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia.
Mi a különbség az ételallergia és táplálékintolerancia között?
Az ételallergiát az okozza, hogy a szervezetünkben kialakul egy étel valamely összetevőjével szemben egy immunrendszeri érzékenység. Az ételallergia előfordulásához a szervezet legalább egyszer találkozik az allergiát kiváltó kémiai anyaggal, amitől előjönnek a tünetek. Ezzel szemben az ételintolerancia nem az immunrendszer gyors válasza az ételre, hanem más folyamatok állnak a tünetek hátterében, például több táplálékintoleranciánál – mint a gyakori laktózérzékenységnél – az adott ételt lebontó enzim hiányzik a szervezetünkbõl.
Ételallergia vagy ételintoleranci esetén az összetevőkre figyelni kell (Kép: Getty Images)
Mivel nagyon hasonlóak is lehetnek az ételallergia és az intolerancia tünetei, ezért nehéz különbséget tenni köztük, úgyhogy a legjobb a diagnosztizálást a profikra bízni, vizsgáltassuk ki laborban és menjünk orvoshoz, ha felmerül a gyanú, hogy allergia vagy táplálékintolerancia áll fenn. A vérből végzett laborvizsgálat képes megállapítani az allergén jelenlétét és el lehet vele különíteni a fokozott rizikójú és az enyhébb tüneteket okozó allergiát. Ez alapján pedig a szakorvos meg tudja állapítani, hogy milyen szigorú diétát kell tartani vagy milyen ételeket kell kizárni az étrendünkből.
A legproblémásabb ételek
Bár gyakran olvashatjuk, hogy kísérletezzünk magunkon – azaz hagyjuk el sorban a gyanús ételeket és figyeljük a tüneteket –, ám ez nem jó ötlet, mert így akár még az is előfordulhat, hogy megnehezítjük a diagnosztizálást, mire orvoshoz kerülünk, és nem derül ki időben, milyen étel okoz gondot a szervezetünkben. Érdemes emellett tudni, hogy a következő hat étel az, ami a különböző ételallergiák és ételintoleranciák mögött áll leggyakrabban:
- tej,
- tojás,
- szója,
- búza,
- olajos magvak,
- hal.
Az ételek elhagyásával, majd az étrendbe visszahozásával – más néven eliminációs diétával – az a legfőbb probléma, hogy nem vagyunk szakorvosok, így aztán nem is lehetünk tisztában azzal, hogy pontosan milyen speciális tüneteket kellene figyelni magunkon. Ráadásul csak halogatjuk az ilyen diétázás miatt egy szakember felkeresését, így még később derül ki, hogy valójában mi a baj, ezzel akár hónapokig tartó rosszullétet is kockáztathatunk. A legjobb megoldás, ha ételallergiára vagy ételintoleranciára gyanakszunk, hogy orvoshoz fordulunk és az általa előírt vizsgálatokat elvégeztetjük, hogy célzottan megkezdődjön mihamarabb a megfelelő kezelés.
Gyerekek étkezése:
- „Na, ki lesz az angyal?” – mondatok, amiket sose mondj a gyerekednek az evésről!
- 6 bevált tipp, hogy a gyerek egészségesebben étkezzen
- Ilyen a gyermekek helyes étrendje
Szponzorált tartalom
