Gyorsabb, érzékenyebb, megbízhatóbb – új módszerrel pontosítható a méhnyakrákszűrés

Létezik egy daganatos betegségfajta, ami nagyon jó eséllyel gyógyítható. Ennek ellenére évente négyszáz magyar nőt veszítünk el miatta – ráadásul többségében fiatalon. A látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a jól gyógyíthatóság csak akkor igaz, ha időben felfedezik az elváltozás jeleit. Ehhez pedig nagyfokú tudatosság kell a részünkről, merthogy csak úgy, „véletlenül” nem fedezhetők fel a korai jelek, sokáig (pont abban a fázisban, amikor még jók az esélyek a kezelésre) ugyanis egyáltalán nincsenek tünetek. A szűréssel viszont olyan szerencsénk van, hogy már a megelőző állapot is kimutatható – akár a daganat megjelenése előtt egy-két évvel is.

Bízhatunk a citológiában?

Merthogy a méhnyakráknak (erről van szó ugyanis) van egy „előhírnöke”, a HPV (Human Papillomavirus). A HPV fertőzés tartós jelenléte okozhat rosszindulatú elváltozást, úgyhogy a kutatások évtizedek óta arra koncentrálnak, hogy a HPV kimutatás jelentőségét bizonyítsák a méhnyakrák-szűrésben, melyhez elengedhetetlen a HPV teszt kombinálása – fertőzöttek esetében – a kockázat becslésére. És bár a citológiai szűrővizsgálat bevezetésével nagyon fontos előrelépések történtek, olyannyira, hogy sokáig folyamatosan csökkent a méhnyakrákban érintettek és abban elhunytak száma, a közelmúltban sajnos stagnálás, majd emelkedés következett. „Még mindig túl nagy a szubjektivitás szerepe, hiszen adódhatnak vizsgálati pontatlanságok, és a diagnoszták véleménye is eltérő lehet adott minta esetében” – mondta el dr. Papp Károly, a Jósa András Oktatókórház szülészet-nőgyógyászatának osztályvezető főorvosa egy közelmúltbeli szakmai konferencián. Felmerül tehát a kérdés: biztos, hogy bízhatunk a citológiában, vagyis a Magyarországon leggyakrabban használt szűrési módszerben? Ma már tudjuk, hogy biztosabb eredményt kapunk, ha a citológiai vizsgálatot HPV-szűréssel egészítjük ki.

Fertőzött vagyok. Hogyan tovább?

Ám mi történik, ha kimutatják a szervezetünkben a HPV jelenlétét? Sokan megrémülnek, ha kapnak egy pozitív leletet, de nem tudják, hogy ez mit is jelent. Ezért lehet fontos lépcsőfok egy új, kombinált HPV-teszt megjelenése, amely arról ad információt, hogy a magas kockázatú HPV csak jelen van, vagy már megkezdte a sejtek DNS-ének kóros átalakítását. Így a szűrésben résztvevő páciensek és az orvosok is lényegesen nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Egyrészt kevesebb lesz a fel nem fedezett betegség, ugyanakkor nem végeznek senkin további felesleges beavatkozásokat (például mintavételt, hogy megbizonyosodjanak a terület állapotáról). „Tudjuk, hogy a konizációt még mindig használják, miközben roncsoló, az esetek 5%-ában infertilitást, 10%-ában későbbi koraszülést, és 30%-ban későbbi panaszokat okoz – fejtette ki ezzel kapcsolatban dr. Papp Károly. – A LEEP eljárásról elmondható, hogy szintén roncsoló – infertilitás- és koraszülés-kockázata hasonló az előzőhöz.”

Az újfajta tesztet a NEUMANN Diagnostics Kft. fejlesztette ötéves munkával. Több mint hatezer magyar pácienst és közel ötven nőorvost vontak be abba a klinikai kísérletsorozatba, amely bizonyította, hogy a megoldás akár 70 százalékkal hatékonyabb a valóban műtétre szorulók kiválasztásában a korábbi eljárásrendnél. Az eredményeket a tekintélyes International Journal of Cancer közölte.

Az egészség szabadság (Profimedia)

 „A citológia korlátozottan tud megfelelni a szűrési rendszerrel szemben támasztott kritériumoknak, mivel csak alaki eltérésekre támaszkodik, érzékenysége alacsony, szubjektív értékelésen alapul, bizonytalan diagnosztikai csoportokba sorol – erősítette meg dr. Benczik Márta, a Synlab GenoID laboratórium szakmai igazgatója. – Így ma már nem kérdés a molekuláris irányvonalak létjogosultsága. Ezek megbízhatóak, reprodukálhatók, objektívek, költséghatékonyak, gyorsan elvégezhetők, hozzáférhetők, automatizálhatók és főként érzékenyek.”

Célzott válogatás

Az új teszt hatékonyan azonosítja harminc év feletti nők körében a rák-kialakulás szempontjából magas kockázatú HPV-vírusfertőzéseket, majd segít kiválasztani a fertőzések közül azokat az eseteket, amelyek további vizsgálatra vagy beavatkozásra szorulnak. Mindez azon a felismerésen alapul, hogy az úgynevezett DNS-metiláció során a gének szabályozása megváltozik, ami meglátszik a méhnyaki mintában, és következtetni lehet belőle a patológiai folyamatok súlyosságára. „A teszt alacsony, emelkedett és magas metilációs szintet állapít meg, és a méhnyakrákban leggyakrabban előforduló, magas kockázatú HPV típusokon belül nem csak kettő, hanem hét legveszélyesebb típust egyedileg is kimutatja” – teszi hozzá Dr. Benczik Márta.

• Alacsony: nincs emelkedett kockázata megelőző vagy rákos állapotnak, egy év múlva utánkövetés javasolt.
• Emelkedett: nincs szükség azonnali beavatkozásra, fél év múlva kontrollvizsgálat javasolt.
• Magas: a kockázat magas, azonnali visszahívásra, kolposzkópiára, majd szükség esetén szövettani mintavételre van szükség.

„Ma már egyre több országban állnak át a kenetcitológiáról a HPV alapú méhnyakszűrésre, hiszen az sokkal érzékenyebb. Az igazi gondot most már a HPV-pozitívként kiszűrtek tovább menedzselése jelenti, hiszen tudjuk, hogy ez egy gyakori fertőzés, és csak igen kis részük jut el valóban a rák stádiumáig, ugyanakkor nem tudhatjuk, ki lesz az – magyarázta dr. Fogarasi István András klinikai genetikus szakorvos, a Synlab ügyfélkapcsolati igazgatója. – Az új módszer lényegében ebben segít.”