A vas kulcsszerepet játszik a sejtek működésében, anyagcsere-folyamataiban, oxigénellátásában. Ha a szervezet nem jut hozzá a szükséges vasmennyiséghez, kialakul a vashiány. Eleinte a vasraktárakban tárolt készletből próbáljuk a zavart elhárítani, idővel azonban a tartalékaink kezdenek megcsappanni. Csökken a hemoglobinszint, és végül a vörösvértestek képzése is zavart szenved, ami vashiányos vérszegénységhez vezet. A jelentkező tünetek nem jellegzetesek, elvégre sápadtságot, fáradékonyságot, szédülést, hajhullást, csökkent terhelhetőséget, ingerlékenységet, betegségekre való fogékonyságot nem csak vashiány miatt tapasztalhatunk. A vérszegénység kialakulásával viszont a panaszok súlyosbodnak, és megfelelő kezelés nélkül akár a szervezet teljes összeomlása is bekövetkezhet.
Vashiányt okozhat a vérvesztés (erős menzesz, daganatok, aranyér, fekély) az elégtelen vasbevitel, vagy nem megfelelő vasfelszívódás (pl. vegetáriánus diéta, fogyókúra, gyulladásos bélbetegségek), valamint a fokozott vasszükséglet (terhesség, gyermek- és serdülőkor, aktív sport). Sokan nem veszik komolyan a vashiány tüneteit, pedig a vastartalékok kimerülése súlyos következményekkel járhat.
Fotó: iStock
Mi a megoldás?
Előzzük meg a vashiányt!
Mindenképpen fontos az egészséges táplálkozási szokások kialakítása. Ha pedig a vashiánytól veszélyeztetettek közé számítunk, akkor gondoskodjunk megfelelő vaspótlásról! Ilyenkor érdemes egy garantált és ellenőrzött minőségű gyógyszert választanunk, melynek hatását klinikai vizsgálatok igazolják. Az étrend-kiegészítők alacsony vastartalmuk miatt a vashiány kezelésére nem alkalmasak. Az ilyen, általában komplex készítményekben előfordulhatnak olyan összetevők is (például kalcium, magnézium), melyek a vassal oldhatatlan anyagot képeznek, ezáltal megakadályozzák annak felszívódását. Ha vaspótlásra van szükségünk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemi vastartalmát. Ilyenkor ugyanis legalább napi 100 mg elemi vas beviteléről kell gondoskodnunk. Javasolt napi adagolásuk szerint azonban az étrend-kiegészítők általában csupán 14 mg vagy ennél is kevesebb vasat tartalmaznak.
A vas legfontosabb természetes forrásai az állati eredetű táplálékok – például a máj vagy a tonhal, vörös húsok (disznó- és marhahús) –, de ezen felül magas vastartalmú a spenót, a mandula, a tökmag és a lencse is.
Fontos! Bár a zöldségfélék vasban gazdagok, az emberi szervezet számára jóval kevésbé hasznosítható vasforrásnak számítanak, mint a húsfélék.
A C-vitamin-tartalmú ételek segítik a vas felszívódását, így vashiány esetén gondoskodnunk kell megfelelő bevitelükről. A B-vitaminok szintén hasonló hatással bírnak, ezért ezekről sem szabad megfeledkezni. Gazdag B-vitamin-forrás például a petrezselyem, a dió, a mogyoró, valamint a zöldborsó.
Tudtad? A mák igazi ásványianyag-raktárnak számít, 100 grammonként 22 milligramm vasat tartalmaz.
Néhány étel, ami tele van vassal:
- búzakorpa
- tökmag
- szezámmag
- hüvelyesek
- lenmag
- álgabonák (quinoa, köles)
- pisztácia
- tojássárgája
- rókagomba
A vas felszívódását számos étrendi tényező gátolhatja, így például a tejtermékekben található kalcium, vagy a szójafélék fitát- és lektintartalma, a kávéban lévő koffein, valamint a tea tannintartalma.
Súlyos vashiányos állapotnál már nem elég az étrend megreformálása, ilyenkor már szükség van szakember által irányított gyógyszeres kezelésre, ami hosszú hónapokig, akár fél évig is eltarthat.
(Nyitó kép: iStock)
Szponzorált tartalom
