Napjainkban még a világ fejlett országaiban is a vashiány az egyik legkomolyabb táplálkozási probléma. Mintegy 2 milliárd ember szenved a következményeként kialakult vashiányos vérszegénységben.
Tudtad? Az egysíkú, helytelen táplálkozás, az emberi szervezet számára szükséges anyagok megfelelő pótlását nélkülöző vegán és vegetáriánus étrend követése mind-mind kiváltó okai lehetnek a vashiányos állapotnak!
Mik a vashiány legjellemzőbb tünetei?
A szervezetünk valamennyi sejtjének működéséhez, életfunkcióink biztosításához létfontosságú ásványi anyag a vas. Ha a rendelkezésre álló vas mennyisége valamilyen oknál fogva csökken, a zavarok elhárítására előbb a raktározott vaskészletünket mozgósítjuk. Igen hamar megérezzük azonban a raktárkészlet fogyatkozását. A vérképzésünkben egy ideig még nincs fennakadás, de már fáradtabbak, ingerlékenyebbek lehetünk. Előfordulhat fejfájás, vagy zavaró mértékű hajhullás, a körmünk töredezetté válik, és gyakran lebetegedhetünk. Például a téli hónapokban egyik nátha a másik után dönthet le bennünket a lábunkról. Ha a vashiány súlyosbodik, és már a vörösvértestek képzéséhez sem áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű vas, akkor vérszegények vagy más néven anémiásak leszünk. Ekkor a vörösvértestek száma és mérete is csökken, és mivel kevesebb hemoglobint tartalmaznak, a színük is halványabb lesz. Az oxigénszállító funkcióban zavar támad, mindez pedig tovább rontja a szervezet energiaszintjét. Meglévő panaszaink, tüneteink innentől még súlyosabb formában jelentkeznek.
Az alacsony vörösvértest-szám és hemoglobinszint miatt nemcsak fáradékonyabbak leszünk, de az arcunk is sápadttá válhat, emellett nyálkahártyák – így az ajkak és az íny – szintén elveszíthetik egészséges vörösességüket.
Mennyi vasat vigyünk be naponta a szervezetünkbe, hogy elkerüljük a bajt?
Normál esetben a szervezetben egyensúlyi állapot áll fenn, vagyis pont annyi vas szívódik fel a táplálékból, amennyi a napi veszteség. A vasat többek között a bőr és a bélnyálkahártya sejtjeinek megújulása során is veszítjük, ennek pótlására is vasat kell bevinnünk a szervezetbe. Egészséges felnőtteknél a napi vasveszteség kb. 1-2 mg, a táplálékunknak ezért napi 8-10 mg vasat kellene tartalmaznia, mivel abból csupán 1-2 mg tud hasznosulni a szervezetben. A termékeny korban lévő nők a menstruációs vérzéssel miden hónapban több vért (és ezzel együtt vasat!) veszítenek. Egyes irodalmi adatok szerint esetükben a vasanyagcsere szinten tartására napi 10-18 mg vasbevitel is szükséges lehet. A várandósok vasszükséglete jelentősen, a korábbi igény többszörösére növekszik, amit táplálkozással már nem tudunk biztosítani. Ilyenkor már szükségessé válik a gyógyszeres vaspótlás.
Mi a megoldás a vashiányos állapotra?
Legjobb, ha megelőzzük a vashiány kialakulását! Ehhez fontos, hogy egészségesen táplálkozzunk, ha pedig a vashiányra fokozottan veszélyeztetettek valamelyik csoportjába tartozunk, akkor a táplálék mellett gondoskodnunk kell a rendszeres vaspótlásról is. Erre a célra érdemes garantált és ellenőrzött, klinikailag igazolt hatású gyógyszerkészítményt választanunk. Az étrend-kiegészítők alacsony, 14 mg, vagy annál is csekélyebb vastartalmuk miatt a vashiány kezelésére nem alkalmasak, hiszen a szájon át bevitt vasnak csupán kis része szívódik fel. Ezekben az általában komplex készítményekben továbbá előfordulhatnak olyan összetevők is (például kalcium, magnézium), amelyek a vassal oldhatatlan anyagot képeznek, ezáltal megakadályozzák a felszívódását. Ha vaspótlásra szorulunk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemi vastartalmát: legalább napi 100 mg elemi vas beviteléről kell gondoskodnunk ahhoz, hogy az abból hasznosuló mennyiség ki tudja elégíteni a szervezet szükségletét.
Fontos: Természetesen nemcsak a felnőtteknek, a gyerekeknek is fontos a vas, ugyanis ők hamarabb megszenvedik az ásványi anyag hiányát: a vashiányos gyermek fáradékony, nyűgös, fejfájós és étvágytalan lesz. A babák egészséges fejlődéséhez már a méhen belüli életben is elengedhetetlenül fontos a vas, ami születés után sincs másképpen. A magzati életben és a születés utáni első két életévben megfelelő mennyiségű vasra van szükség az agy és az idegrendszer egészséges fejlődéséhez. Amit ilyenkor elmulasztunk megadni, azt később már nem tudjuk pótolni: a gyerek mozgás-, magatartás- és tudásbeli fejlődése elmaradhat egészséges kortársaiétól. Kicsiként „hisztisebbek” lehetnek, iskoláskorban pedig gyakrabban fordul elő náluk a figyelemhiány, és nehezebben mehet a tanulás is. Ezért javasolják sokszor a vaspótlást kisgyermekek számára.
A gyerekek átlagos napi vasszükséglete:
- 7-12 hónapos korban: 11 mg
- 1 és 3 éves kor között 7 mg
- 4 és 8 éves kor között: 10 mg
- 9 és 13 éves kor között: 8 mg
(Nyitó kép: iStock)
Szponzorált tartalom
