2022. Június 01.

Viszlát, hüvelyszárazság, helló, nyaralás! (x)

„Napok óta bűvölöm a céges szabadságos táblázatot – legszívesebben néhány hetet kitörölnék belőle, hogy hamarabb eljöjjön a június vége, vele együtt az első közös nyaralásunk az új párommal. A mi kapcsolatunk is olyan, mintha egy rövid időszak kimaradt volna a naptárból, olyan gyorsan történt minden: épp csak pár hete kezdtünk el beszélgetni egymással, erre máris utazunk, úgy, hogy mindeddig még együtt sem aludtunk.

hirdetés

Igaz, jobb is így – nem azért, mert erkölcsileg aggályosnak tartom, hanem azért, mert még nincs velem minden rendben. Március végén volt egy nőgyógyászati beavatkozásom, ami után mondták, hogy előfordulhat nálam átmeneti hüvelyszárazság. Sose gondoltam volna, hogy a húszas éveim végén ilyesmivel fogok találkozni, de nem rázott meg különösebben a dolog, hiszen épp nem volt senkim. Csak aztán derült égből rám írt egy ismeretlen, jóképű pasi, aki élőben is pont olyan elbűvölő volt, mint a képernyőn keresztül.

Már az első pár üzenetváltás után bevillant, hogy ebből több is lehet, és ez esetben jó lenne valami, ami kicsit enyhíti a feszítő érzést odalent, és esetleg segíti a hüvelyhám regenerálódását is a műtét után, hogy újra a régi önmagam legyek az első közös éjszakánkon. Elkezdtem keresgélni, kérdezősködni tematikus online csoportokban, így találtam meg a Cikatridina hüvelykúpot. Igen kedvező értékelései voltak, ráadásul a kitűnő hidratáló tulajdonságáról ismert hialuronsav mellett több növényi eredetű összetevője is van – nekem ez elég fontos, mert semmiképpen nem szerettem volna szintetikus ösztrogénnel kezelni a problémámat.

A hialuronsavas-aloés-körömvirágos készítményt teafakivonat is gazdagítja, használata egyszerű és kényelmes, ráadásul hatásossága klinikailag is igazolt – ez utóbbi különösen sokat számít nekem. Azt is szeretem benne, hogy akár hosszabb távon is alkalmazható. Én áprilisban csináltam végig egy tíznapos kúrát, és azóta is rendszeresen használom . Azt hiszem, a nyaralásra is vinni fogok belőle.

Azt mondják, ha te jól vagy, az a környezetedre is kihat, meg azt is, hogy élj úgy, hogy kérdezzenek. Mókás, de most ez történt velem is: anyukám észrevette a Cikatridinát a táskámban, és rákérdezett, mire való. Amikor elmondtam neki, nagyon elcsodálkozott – kicsit talán túlságosan is –, aztán láttam, hogy a neten a Cikatridináról olvasgat. Mivel már az ötvenes évei közepén jár, nyilván már a változókorban van, nekem mégis furcsa belegondolni, hogy őt is érintheti a hüvelyszárazság. Hát, még neki milyen furcsa lehet ugyanezt tudni rólam… Kíváncsi vagyok, mit fogunk mesélni egymásnak, amikor hazajövök a nyaralásból. Bár lehet, hogy a Cikatridina a kettőnk közös titka marad.”