Az alvászavar lehet akut – azaz ritkán előforduló, átmeneti –, illetve krónikus. Akut alvászavart számos körülmény idézhet elő még a legjobban alvók életében is, így például egy közelgő vizsga, állásinterjú, utazás, esküvő, temetés, vagyis bármilyen stressz. Szintén átmenetileg zavarhatnak bele az alvásunkba a betegségek vagy a fizikai fájdalmak, és ide tartoznak az életmóddal kapcsolatos rossz szokások is, mint a lefekvés előtti nagy vacsorák, a hosszas internetezés az ágyban vagy az alkoholfogyasztás.
Fotó: Getty Images/PonyWang
Krónikus alvászavarról akkor beszélhetünk, ha minimum egy hónapja fennállnak a panaszok, amelyeket nem egy esetben különböző kóros állapotok (például alvajárás, horkolás, depresszió) idéznek elő.
Innen tudhatjuk, hogy alvászavarral küzdünk:
- Éjszakától való félelem
- Szorongás, elalvás előtt fokozódó izgalmi állapot
- Horkolás
- Éjszakai légzéskimaradás
- Az éjszakai ébrenlétek alatt hiperaktív kognitív funkciók – folyamatos gondolkodás, „jár az agyunk”
- Nappali fáradékonyság
- Hangulatromlás
- Koncentráló- és teljesítőképesség csökkenése
- Ingerlékenység
Az alvászavarok négy nagy csoportját különböztetjük meg:
- inszomniák (álmatlanság, alváselégtelenség)
- hiperszomniák (nappali aluszékonyság)
- paraszomniák (alvás alatti rendellenes mozgásjelenségek)
- alvás-ébrenlét ciklus zavarai
Alvászavarok diagnosztizálása
Alvásnapló
Az alvásnapló elsősorban azok számára hasznos, akik nemcsak többet, de jobban is akarnak aludni. Tudatos megfigyeléssel, feljegyzésekkel és elemzésekkel javíthatjuk az alvásunk minőségét, ezáltal pedig az általános jóllétünket. Az alvásnaplót minimum 2 hétig, de inkább 21 napig kell vezetni, így figyelhetjük meg a lehető legpontosabban az alvásunkat.
Tipp: rajzoljunk egy oldalra hat oszlopot. Írjuk fel rá a dátumot, hogy mikor feküdtünk le, körülbelül mikor aludtunk el, mikor ébredtünk fel, és az alvásminőséget (1-10-es skálán értékelve). Hozzunk még létre egy jegyzetek oszlopot is, amibe olyan feljegyzések kerülhetnek, mint „egy pohár bort ittam a vacsorához és kétszer ébredtem fel éjjel”, „olvastam lefekvés előtt TV és mobilozás helyett, és nagyon mélyen, pihentetően aludtam”. Ezek mind-mind fontos információk, amelyek segítenek minket abban, hogy rájöjjünk, miért küzdünk alvászavarral.
Alváslaboratóriumi vizsgálatok
Amikor már a naplózás sem segít, az alvászavarok diagnosztizálásának hatékony eszközei az alváslaboratóriumi vizsgálatok.
Poligráfia
A poligráfiás vizsgálat nem használható az alvás idejének, mélységének, minőségének megítélésére. A vizsgálat során a szakorvos felméri az alvás közbeni légzőmozgásokat, a perifériás pulzust, a vér oxigénszaturációját.
Poliszomnográfia
A poliszomnográfiás vizsgálattal mérhető az alvás mélysége, szerkezete, az alvásciklusok száma, a teljes alvásidő, az elalváshoz szükséges idő, az éjszakai ébredések gyakorisága, valamint, hogy óránként hány esetben lép fel légzészavar.
Mikor forduljunk orvoshoz alvászavar miatt?
Amennyiben az alvászavar már tartósnak mondható (több mint egy hónapja fennáll), már a nappali teljesítményünkre, munkánkra is befolyással van, gyakori hangulatváltozásaink vannak, nappal is aluszékonyak, fáradtak vagyunk, akkor érdemes alvásszakértőhöz fordulni segítségért.