Hazánkban és szerte a világban is sokan küzdenek depresszióval. Bár mindenkinek lehetnek nehéz napjai, ha úgy érezzük, hogy hosszú ideje nem tudunk örülni semminek, elvesztettük a lelkesedésünket, elzárkózunk a világtól, akkor érdemes segítséget kérnünk a barátainktól vagy a családtagjainktól, mert lehet, hogy enyhe depresszióban szenvedünk.
Milyen a férfiak depressziója?
Rengeteg problémát okozhat a párkapcsolatban, ha az egyik félnél jelentkeznek a depresszió tünetei, mint a levertség, ingerlékenység, türelmetlenség, alvászavar, elvonulás, befelé fordulás, folyamatos bűntudat, a korábban örömet okozó hobbik kerülése. Ezek mellett előfordulhat a libidó csökkenése is, ami miatt a partnerek eltávolodhatnak egymástól: a depressziós fél küzd a lelki nehézségeivel, a másik félben pedig gyűlik a harag, a magányosság érzése.
A férfiaknak más tüneteik vannak, mint a nőknek, ami alapvető konfliktusforrás, és sokszor félreérthető, ha nincs megfelelő kommunikáció. Éppen ezért fontos, hogy beszéljünk róla, segítsünk a másiknak!
Amíg a nőknél a szomorúság, szorongás, tartós levertség már jelezheti a betegséget, addig a férfiak általában nem mutatják ki az érzelmeiket, így náluk kevesebbszer észlelik a betegséget, és még ha valaki észre is vette magán, nem kezeli megfelelően.
A depressziós férfiakra jellemző:
- szégyenükben vagy büszkeségükben inkább bezárkóznak,
- nem beszélnek, és egyedül próbálják megoldani a problémát, ami a legtöbb esetben még mélyebbre taszítja őket,
- fokozott ingerlékenységet tapasztalnak,
- türelmetlenné válnak,
- csökken az önkontrolljuk,
- dühkitöréseket produkálnak.

(Fotó: Getty Images)
Előfordulhat az is, hogy a depressziós férfiak a környezetükön próbálják levezetni a feszültséget, ami megnyilvánulhat akár verbális, akár tettleges formában. Sokan a tudatmódosítóktól és a stresszoldóktól, az alkoholtól, a kábítószertől várják a segítséget, ami csak ront az állapotukon, tovább csökkenő önértékelést és egyre erősebb frusztrációt idéz elő.
Tehetünk a férfi depresszió ellen, csak legyünk résen!
- Ügyeljünk rá, hogy szerettünk rendszeresen étkezzen, fogyasszon folyadékot.
- Találjunk ki közös programokat, például sportoljunk együtt! Nagyon fontos a folyamatos és a nyílt kommunikáció. Erősítsük meg abban, hogy nincs egyedül a problémájával, hogy mellette állunk, és ez az állapot nem szégyen, hanem betegség, amin lehet segíteni.
- Ha szükséges, vállaljunk többet a közös feladatokból, kicsit tehermentesítsük a társunkat, legyünk kreatívak, találjunk ki közös hobbikat.
- Beszélgessünk vele minél többet a jelenről és a jövőbeli tervekről. Motiváljuk.
- Bizonyos esetekben elkerülhetetlen, hogy szakértőktől kérjünk segítséget. Kísérjük el a kezelésekre, amennyiben szükséges, figyeljünk oda, hogy beszedje a gyógyszereit.
- Érdemes sokszor elmondani, mennyire szeretjük, nyugtassuk meg, hogy nincs egyedül.