A legtöbben a menopauzát még mindig leginkább a hőhullámokkal és a libidócsökkenéssel azonosítják, pedig ennél sokkal többről van szó. Egy nő ilyenkor gyakran úgy érzi, elveszíti korábbi önmagát: romlik az alvása, türelmetlenebb lesz, szorong, sokszor már a saját testében sem érzi jól magát. A hüvelyszárazság vagy a fájdalmas együttlétek pedig könnyen elveszik a kedvét az intimitástól.
Közben a férfiaknál is zajlik egy kevésbé látványos, de nagyon is valós változás. Az andropauza miatt csökkenhet az energiaszint, gyakoribb a fáradtság, az ingerlékenység, a potenciazavar vagy az önbizalomvesztés. Csakhogy erről a legtöbb férfi még nehezebben beszél.
És itt kezdődik a baj.
(Forrás: Unsplash)
„Biztos már nem szeret”
Amikor a nő visszahúzódik, a férfi gyakran elutasításnak érzi. Amikor a férfi kedvetlen vagy kerüli az együttlétet, a nő azt gondolja, már nem kívánja őt. Két ember ül ugyanabban a csónakban, mégis mindketten azt hiszik, a másik távolodik.
Pedig sokszor egyikük sem a másikat utasítja el – hanem saját magával küzd.
A legveszélyesebb ilyenkor a hallgatás. Sok pár inkább sértődéssel reagál, mintsem kimondaná: „félek”, „nem érzem magam vonzónak” vagy „nem tudom, mi történik velem”.
Amikor a sértettség átveszi az őszinteség helyét
Éva és Laci huszonöt éve voltak házasok. Éva a menopauza miatt egyre rosszabbul aludt, állandóan feszült volt, és egy idő után már a testi közelséget is kerülte, mert kellemetlennek érezte az együttléteket. Erről azonban nem beszélt.
Laci közben potenciazavarokkal küzdött, amit rettenetesen szégyellt. Nem akarta, hogy a felesége gyengének lássa, ezért inkább egyre több időt töltött a munkában és a barátaival.
Otthon egyre több lett a veszekedés apróságok miatt. Éva azt hajtogatta, hogy Laci már nem figyel rá, Laci pedig úgy érezte, bármit csinál, az nem jó. A kapcsolatuk lassan kihűlt, de egyikük sem értette igazán, miért.
Végül nem egy megcsalás vagy nagy konfliktus sodorta őket a válás szélére, hanem az, hogy hónapokig nem beszéltek arról, mi zajlik bennük valójában.
Amikor a párok egy csapatként működnek
Judit és Zoltán szintén nehéz időszakon mentek keresztül ötven körül. Judit ingerlékenyebb lett, sokszor sírtok nélkül, és teljesen eltűnt a szexuális vágya. Zoltán ezt először személyes sértésnek vette, aztán egy este Judit egyszerűen kiborult, és elsírta magát: „Nem ellened van, csak nem érzem már magam nőnek.”
Ez lett a fordulópont.
Zoltán elmondta, hogy ő sem érzi jól magát a bőrében: fáradékony, sokszor bizonytalan és fél attól, hogy megöregedett. Elkezdtek beszélgetni. Nemcsak a szexről, hanem mindenről, amit addig próbáltak magukban tartani.
Judit orvosi segítséget kért, Zoltán pedig életmódot váltott. Többet mozogtak, új közös programokat találtak, és újra elkezdtek figyelni egymásra. A kapcsolatuk nem lett ugyanolyan, mint harmincévesen – de mélyebb és őszintébb lett.
Nem kell mindent egyedül kibírni
A menopauza és az andropauza nem betegség, hanem természetes életszakasz. Mégis sok pár úgy éli meg, mintha csendes katasztrófa lenne, amiről tilos beszélni.
Pedig a legtöbb kapcsolat nem attól megy tönkre, hogy a test változik. Hanem attól, hogy a felek magukra maradnak a félelmeikkel.
Az őszinte beszélgetés, az orvosi segítség vagy akár a párterápia nem a kapcsolat kudarcát jelenti, hanem azt, hogy a két ember még fontos egymásnak.
És ez sokszor többet számít, mint a hormonok.
ezt nézd meg!
Szponzorált tartalom
