A felmérési adatok elgondolkodtatóak: az eredmények azt mutatják, hogy a népesség legalább egyharmada szenved álmatlanságban. Sajnos az alvászavarnak ez a gyakori formája nemcsak azokra vonatkozik, akik képtelenek elaludni vagy éppen kikelni az ágyból, hanem mindenkire, akinek az éjszakai pihenése nyugtalan, zavart, rövidebb a kelleténél, és nem segít elérni az alapvető célt: a szervezet és a lélek új erővel, energiával való feltöltődését.
Vedd figyelembe! Az alvászavar átmeneti is lehet, amit bármi előidézhet: óraátállítás, sokáig elhúzódó éjjeli bulizás vagy akár a jetlag. Ha viszont egy hónapnál tovább, tartósan fennáll, akkor krónikus alvásbetegségről beszélünk.
Egy idő után nyilvánvaló jelei vannak az inszomniának:
- csökkenő koncentrációkészség
- hullámzó és gyakran nehezen kontrollálható érzelmek és indulatok
- szorongás, belső feszültségérzés
- a teljesítőképesség romlása
Tegyél az álmatlanság ellen. Fotó: getty
De mi áll az álmatlanság hátterében?
Van, aki a környezet zajaitól képtelen elaludni, de rányomhatják bélyegüket éjszakáinkra a megelőző nap történései is: a napközbeni feszültség miatt nem tudunk kikapcsolni, gondolataink a megoldásra váró feladatok körül járnak, és emiatt jön nehezen álom a szemünkre.
Az alvászavarok 75 százalékának hátterében környezeti és lelki tényezők állnak:
- lelki megterhelés: megoldatlan problémák, az élethelyzet változásai, a jövőtől való szorongás
- életvitel: késő esti étkezés, túlzott alkoholfogyasztás, serkentő hatású italok (kávé, fekete tea), a lefekvés előtti tevékenység típusa
- megváltozott napi ritmus: munkahelyváltás, munkanélkülivé válás, vagy időskorban a nyugdíjazás, vagy akár a családi munkamegosztás terheinek változása miatt
- a megszokott kerékvágásból kizökkent alvásritmus: mely adódhat több műszakos munkabeosztásból, vagy akár távoli, kontinenseken átívelő utazásból
- alváskörnyezet: kedvezőtlen zaj-, és fényviszonyok, túl meleg vagy túl hideg, vagy ha levegőtlen a hálószoba, kényelmetlen a fekhely
- testi betegségek: a pajzsmirigy túlműködése, cukorbetegség, magas vérnyomás, asztma, gyomorfekély, vesebetegségek, sőt még a kóros horkolás is.
Az emberek nagy többségénél az alvászavarok kiváltója az életmóddal kapcsolatos stressz és túlfeszítettség. Főként a munkahelyi elvárások, valamint a családi és egyéb emberi konfliktusok azok, amikkel nap mint nap szembe kell nézniük. Ez a feszültség állandó izgalomban tartja az idegrendszert, amely éjszaka sem tud nyugalmi állapotba kerülni, és aki kialvatlan, az másnap még nehezebb helyzetből indul neki az aktuális feladatainak: gyengült koncentrációval, feszült és érzékeny idegekkel.
Ördögi kör, amiből ki lehet, és ki is kell lépni!
Nagyon sokat segíthet az összeszedett, és következetesen betartott napirend, amelyben az alvásnak fontos helyet kell kapnia – akárcsak a munkahelyi feladatok elvégzésének vagy épp a családi örömöknek. Az alvászavarok gyógyításának egyik központi eleme tehát maga az alvás: a rendszeres és kielégítő mennyiségű pihenés.
Tudtad? Az álmatlansággal együtt járnak egyes pszichés megbetegedések: így aki depressziótól vagy szorongásos betegségtől szenved, gyakran kénytelen szembesülni az ezekhez társuló alvászavarral, az inszomniával is.
(Nyitó kép: getty)
Szponzorált tartalom
