nlc.hu
Tabuk nélkül

Tények és tévhitek az allegriáról

Hitek és tévhitek az allergiáról

Évről évre nő azoknak a száma, akik allergiával küzdenek, ennek ellenére még mindig sok a tévhit a szénanáthával kapcsolatban!
tevhitek az allergiarol

A nem megfelelően kezelt pollenallergia a betegek életminőségét jelentősen rontja, hosszabb távon pedig szövődmények megjelenéséhez is vezethet, akár asztmás betegség is kialakulhat. Oszlassuk el a legnagyobb tévhiteket!

Tévhit: „Az allergén betegít meg!”

A szezonális allergiás reakciókat a pollenek, a virágporszemek idézik elő, amelyek mérete ugyan csekély, a jelenlétük annál kellemetlenebb következménnyel jár. A közhiedelmekkel ellentétben azonban nem maga az allergén az, ami megbetegít, hanem az immunválasz, amit ezekre ad szervezetünk. Ha a felső légutakba, az orr- vagy szájüregbe valamilyen allergén kerül (allergének lehetnek egyebek között egyes élelmiszerek, gyógy- és vegyszerek, különböző virágporok, azaz pollenek, valamint a penészspórák, atkák, állati szőr, nehézfémek), az a nyálkahártyát irritálja, és az allergiás reakció következtében a nyálkahártya szöveteiben gyulladáskeltő hisztamin szabadul fel. Az allergiás gyulladás tüneteiért ez a természetes anyag a felelős.

Tévhit: „Ha eddig nem voltam allergiás, akkor már nem is leszek!”

Sokan hajlamosak úgy gondolni, hogy ha korábban nem voltak allergiásak, a jövőben sem lesznek azok. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Az allergia egyes formái a késő tinédzserkorban, vagy akár felnőttkorban is megjelenhetnek.

Tény: Bizonyos allergiákat valóban „ki lehet nőni”

Ahogy az allergia megjelenhet felnőttkorban, ennek ellenkezője is igaz: a gyerekek „kinőhetik” kiskori allergiájukat. Ez kifejezetten megfigyelhető bizonyos allergiatípusok, például a tej- vagy laktózérzékenységgel kapcsolatban. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy bár ez lehetséges, akinek allergiája van, sose gondolja azt, hogy végleg megszabadult attól.

Tévhit: „Semmi gond, majd magától elmúlik!”

Ez az egyik leggyakoribb tévhit. Sokan úgy gondolják, hogy az allergia csak átmeneti állapot, ami nem igényel különösebb kezelést, és idővel magától is elmúlik majd. Ez annyiban igaz, hogy szezonális allergia esetén, ha a panaszainkat egy bizonyos növény pollenjei okozzák, akkor az elvirágzását követően természetesen nem jelentkeznek majd a tünetek. A következő évben azonban számíthatunk rá, hogy ugyanabban az időszakban újra megjelennek a panaszok, kezelés nélkül pedig a tünetek idővel egyre erősebbek lehetnek, valamint újabb allergiák és szövődményként akár asztma is kialakulhat.

Tény: Az allergiás tesztet pollenszezonon kívül érdemes elvégeztetni

A Prick-féle bőrtesztre akkor tanácsos elmenni, amikor a szervezetet a légköri pollenkoncentráció nem terheli. Az eljárás lényegében fájdalommentes, és akár kisgyermekeknél is elvégezhető.

Tévhit: „Gyógyszert elég akkor szednem, ha tüneteim lesznek!”

Az antihisztamin- vagy szteroid-tartalmú különböző típusú készítmények sok esetben jobban kifejtik a hatásukat, ha nem várjuk meg, amíg tünetek jelentkeznek. Ha valaki diagnosztizált pollenallergiás beteg – az allergiavizsgálat már kimutatta, hogy pontosan mire allergiás –, az jó, ha tudja, hogy a számára allergén növény az év melyik hónapjában kezdi a pollenszórást. Ne várjuk meg, amíg a pollenkoncentráció eléri azt a szintet, amely már tüneteket okoz! A gyógyszerek szedését a pollenszórás legelején kell elkezdeni annak érdekében, hogy hatásukat maximálisan ki tudják fejteni.

Tévhit: „Ha szénanátha, akkor nyilván a széna okozza!”

Való igaz, a légúti allergiás tüneteket összefoglaló néven szénanáthaként is szokás emlegetni, ennek eredete pedig Angliába, a 19. századba nyúlik vissza. A szénát bálázó munkásoknál jelentkező jellegzetes tünetekről úgy tartották, hogy azokat a széna okozza, innen az elnevezés. Azóta már fény derült rá, hogy vélhetően nem a széna, hanem sokkal inkább a közte megbújó penészgomba spórái okozták a tüsszögést, orrfolyást, szem- és orrviszketést.

Tény: A szénanáthások gyakran szenvednek asztmától

Gyakran kíséri egymást a két probléma. A szénanáthások mintegy harmada egyidejűleg asztmában is szenved, és fordítva: az asztmások közel 80 százalékának van szénanáthája. A kezeletlen szénanátha következményeként ugyanis akár asztma is kialakulhat.

Tévhit: A méz hatásos ellenszer allergiára

Az elterjedt tévhit alapja, hogy a mézet virágporból készítik a méhek, így fogyasztása „deszenzitizáló” hatású, vagyis a szervezetet hozzászoktathatja az allergének elviseléséhez, így idővel a szénanáthás tüneteink is megszűnhetnek. Ez a felvetés azonban eleve téves, hiszen a méhek által összegyűjtött pollenek nem azonosak az allergiás tüneteket kiváltó, szelek szárnyán „közlekedő” allergén pollenekkel. Fogyasszunk bátran mézet, ha kedveljük az ízét, ne várjuk azonban tőle, hogy bármilyen hatást gyakorol az allergiánkra!

Tévhit: A pollenallergia nem vezet ételallergiához

A pollenallergiás emberek harmadánál kialakulhat ételekkel szemben is érzékenység (más néven keresztallergia). Általában enyhe fokú a megbetegedés, a szájüreg, a torok vagy az ajkak viszkető érzésével jár. Az ételekben található, pollenekhez hasonló proteinek okozzák.

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top