Stresszdepresszió – amikor a stressz, illetve a szorongás depressziót okoz

A stressz felpörget, készenlétben tart, jobb teljesítményre serkent, de hosszú távon rombolja a testet, a lelket pedig depressziós állapotba taszíthatja. Hol a határvonal, ahonnan már nem stresszről, hanem depresszióról beszélnünk? Nézzük!

nlc

Szponzorált tartalom

Az életben elkerülhetetlenek a megrázkódtatások, a kiélezett helyzetek, és ezekkel éppen a stressz hatására felszabaduló hormonok (a szervezet zsír- és cukorraktáraiból energiát felszabadító kortizol, valamint a szívverést és vérnyomást fokozó adrenalin és noradrenalin) segítségével tudunk sikeresen megbirkózni. Egy bizonyos határon túl persze a stressz már ártalmas.

Fotó: Getty Images/martin-dm

A stresszes állapot lehet:

krónikus: amikor hosszan tartóan ér minket stressz, például a munkahelyen
akut: amikor hirtelen ér minket stresszhatás, például elveszítjük egy szerettünket

Mindkét állapot következményeként jelentkezhet a depresszió.

Mi történik a testünkben?

A krónikus stressz során szervezetünk egyre több kortizolt, azaz stresszhormont termel, míg a szerotonin és a dopamin (boldogsághormon) mennyisége csökken.

A stresszhatáskor fellépő reakció normális esetben egy idő után megszűnik, szervezetünk zavartalanul működik tovább, viszont ha a stresszes állapotot kiváltó ok továbbra is fennáll, a testünk nem lesz képes újra rendesen felépülni.

Ennek jelei:

nem tudunk aludni,
nincs étvágyunk,
nincs igényünk a szexuális életre,
a hangulatunk ingadozóvá válik.

Tény! Akiknek a családjában volt már depressziós, és a körülményeiből adódóan könnyen kerül stresszes helyzetekbe, azoknál nagyobb az esély a depresszió kialakulására.

Mikortól vált át a stresszes állapot depresszióra?

Folyamatos egyedüllét, barátoktól való elfordulás

A stresszhelyzetekhez társuló nyomás miatt vannak, akik ilyenkor szeretnek egy pici időt egyedül tölteni. Ám ha ez a bezárkózás állandósul, és azt vesszük észre magunkon, hogy még azzal sem szívesen találkozunk, akivel régebben mindig jól éreztük magunkat, ez már depresszióra utalhat.

Komoly memóriagondok

A stresszből adódó depresszió jele az emlékezőképesség hosszú távú romlása. Komoly árulkodó jel lehet, amikor szó szerint mindent elfelejtünk.

Döntésképtelenség

Ha a szokásosnál is nehezebben döntünk, meglehet, hogy depresszióban szenvedünk. A döntésképtelenség emellett könnyen vezethet ahhoz, hogy még jobban stresszelünk, idegessé válunk.

Alvászavarok jelentkezése

A heteken át tartó álmatlanságból fakadó alváshiány, vagy éppen a túl sok alvás és állandó fáradtság mind a depresszió tipikus tünetei. Ha ilyesmit tapasztalunk magunkon, merjünk segítséget kérni!

Étkezési szokások megváltozása

Az étkezések megszokottól eltérő mennyisége és minősége is depresszióra utaló jel lehet: van, aki túl sokat eszik (stresszevővé válik), és akad olyan is, aki túl keveset. Egyáltalán nem jó jel az sem, ha az evés már nem okoz számunkra örömöt, ha csupán berögzült szokássá válik, amit „robotüzemmódban” hajtunk végre.

Tipp! A stressz, a depresszió és a szorongás népbetegség, mint ahogy az elhízás is. Rengeteget lehet hallani a rendszeres mozgás fontosságáról, azonban most már tanulmányokkal is alátámasztották, hogy a fizikai aktivitás a már kialakult szorongáson is segíthet, és a depresszió megelőzéséért is sokat tehetünk, ha felkelünk a kanapéról.