Az aranyér a végbélnyílás közelében, a nyálkahártya alatt elhelyezkedő vénás érpárna. Az aranyér csak akkor válik problémává, amikor ezek az erek megduzzadnak. Annak ellenére, hogy az aranyérbetegség karbantartható, sokan a szégyenérzet miatt nem foglalkoznak az egyre súlyosbodó problémájukkal. Van egy rossz hírünk: beszélni kell róla, tenni kell érte, mert magától nem fog elmúlni!
„Azt hittem, elmúlik, de nem múlt el…”
„A mai egészségtudatos világban én inkább az ellenállók táborába tartozom: imádom a zsíros és legfőképp a csípős ételeket. Nem sportolok, szeretek a tévé előtt jó pár sört meginni, eleget robotolok a munkahelyemen, örülök, ha otthon picit pihenhetek. Nehéz fizikai munkát végzek immáron 30 éve, néha komoly súlyokat kell emelnem a puszta kezemmel, kell az erő és az energia. Ehhez nekem nem elég estére pár levél saláta… Mondjuk, ezt ma már egy kicsit másképp gondolom: egy alkalommal ugyanis észrevettem, hogy a WC-papír véres lett. Nem foglalkoztam vele, hiszen fájdalmam nem volt, gondoltam, biztos megemeltem magam, majd elmúlik. Nem múlt el… Sőt, egyre rosszabb lett! Égő, viszkető érzés gyötört, és mintha valami idegen test lett volna a végbélnyílásomban, ami már fájt is. Tudtam, hogy valami nincs rendben, de húztam az időt, nem szóltam senkinek, és nem mentem orvoshoz sem. Napokkal később még rosszabb lett a helyzet, a fájdalom erősödött, már mozogni is alig bírtam. A feleségem megkérdezte, hogy mi a baj, én pedig nem tudtam tovább titkolni, elmondtam neki, és másnap már az orvosnál ültünk. Kiderült, hogy a munkahelyemen megemeltem magam, és aranyerem lett, amivel nem foglalkoztam, így aztán begyulladt. Az orvos fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt, valamint kenőcsöt írt fel, és javasolta, hogy jobban figyeljek oda magamra és a táplálkozásomra is. Egyelőre próbálom megfogadni a tanácsait, mert az aranyérrel járó fájdalom rettentően kellemetlen volt, nem szeretném újra átélni” – mondta Géza.
„Évek óta folyó harc ez”
„Mindig is küzdöttem az aranyérbetegséggel, amiben vastagon benne van a genetikai hajlamom. Édesanyámnak és édesapámnak is meggyűlt a baja ugyanezzel, és én sem maradtam ki a szórásból. Tapasztalataim szerint sokan nem szívesen beszélnek az aranyérproblémájukról, mert cikinek és kényelmetlennek érzik, pedig úgy gondolom, ez fontos lenne! Az aranyér nem játék, ráadásul nem megfelelő kezeléssel a hétköznapokat igazi pokollá változtathatja” – mondta Rita, aki életmódját is átalakította az aranyere miatt. „A szakorvos tanácsait megfogadva figyelek a napi folyadékbevitelre – kettő, de inkább három liter vizet is megiszom egy nap –, a rostban gazdag ételek fogyasztására és a rendszeres testmozgásra is. Tisztában vagyok vele, hogy bármikor szembesülhetek ismét az égő, viszkető, fájdalommal járó tünetekkel, de minden erőmmel azon vagyok, hogy ezeket megelőzzem! Ezenfelül a fájdalomcsillapítók és az érösszehúzó hatású szerek mindig segítenek. Tévhit, hogy nyomban műtéti beavatkozás lenne szükséges egy aranyér esetében. Kis odafigyeléssel, orvosi segítséggel karbantartható az aranyérbetegség!” – mondta Rita.
„Pár játékszabályt azért nekem is be kell tartanom”
„Körülbelül 5-6 évvel ezelőtt emeltem túl magam… Autószerelőként dolgozom, és azt hittem, én vagyok a Superman: egy nagy vastömböt akartam áthelyezni A-ból B-be… Sajnos nem jött össze, és még aranyerem is lett, amivel azóta is harcban állok. Szerencsére nem súlyos a probléma, de pár »játékszabályt« azért nekem is be kell tartanom, hogy ne legyen nagyobb a baj. Például ma már tudom, hogy nem szabad csak úgy nehéz vastömböket emelgetni, emellett, ha fájdalmat nem is érzek, de viszkető érzést igen, akkor azonnal kezelem kenőccsel a problémát. Nem szégyellem, hogy aranyérbetegségem van, mert úgy gondolom, ha nem vesszük félvállról, akkor nem tudja megkeseríteni az életünket” – mesélte István.
Szponzorált tartalom
