Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Tabuk nélkül
szponzorált tartalom

A vashiány összetettebb, mint hinnéd!

Apró változtatásokkal megoldható a probléma, ha azonban nem vesszük komolyan, súlyos következményei lehetnek!

Mi történik, ha felborul az egyensúly?

Testünk valamennyi sejtjének működéséhez, életfunkcióink biztosításához létfontosságú ásványi anyag a vas. Így, ha a szintje valamilyen oknál fogva csökken a szervezetünkben, a zavarok elhárítására előbb a raktározott vaskészletünket mozgósítjuk. A vashiány következtében előfordulhat fáradékonyság, levertség, sápadtság, szédülés, hajhullás, továbbá elváltozások jelentkeznek a körmeinken, csökken a koncentráló képességünk, fogékonyakká válunk a betegségekre. Egyesek kényszeres éjszakai lábmozgásra panaszkodnak, mások állandóan jeget rágcsálnának – igen, ez is lehet a vashiány tünete!

Fotó: iStock

Ha a vashiány súlyosbodik, és már a vörösvértestek képzéséhez sem áll rendelkezésre a szükséges mennyiség, akkor vérszegények vagy más néven anémiásak leszünk. Ekkor a vörösvértestek száma és mérete is csökken, és mivel kevesebb hemoglobint tartalmaznak, a színük is halványabb lesz. Az oxigénszállító funkcióban zavar támad, mindez pedig tovább rontja a szervezet energiaszintjét. A fentebb említett panaszaink, tüneteink ilyenkor még súlyosabb formában jelentkezhetnek!

Egészséges felnőtteknél a napi vasveszteség kb. 1-2 milligramm, a táplálékunknak ezért minimum napi 8-10 milligrammnyi vasat kellene tartalmaznia, mivel abból csupán 1-2 mg tud hasznosulni a szervezetben. Egyes irodalmi adatok szerint felnőtt nők esetében a vasanyagcsere szinten tartására napi 10-18 mg vasbevitel is szükséges lehet. A várandósok vasszükséglete jelentősen, a korábbi igény többszörösére növekszik, ami táplálkozással már nem biztosítható, gyógyszeres vaspótlásra van szükség.

Gyerekek és a vas!

Természetesen nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek számára is fontos a vas, ráadásul ők hamarabb megszenvedik a hiányát: a vashiányos gyermek fáradékony, nyűgös, fejfájós és étvágytalan lesz. A babák egészséges fejlődéséhez már a méhen belüli életben is elengedhetetlenül fontos a vas, ami a születés után sincs másképpen.

Tegyünk magunkért!

Reformáljuk meg az étkezéseinket: hatékony megoldást jelenthetnek a szervezet vaskészleteinek feltöltéséhez a zöldfőzelékek, mint például a spenót, illetve a sóska, az olajos magvak (főleg a tökmag, a dió vagy a szezámmag), de remek vasforrás a mák, a csalán és a csipkebogyó is. A legfontosabbak mégis az állati eredetű táplálékok (például a máj, illetve a vörös húsok: bárány-, nyúl-, libahús). Emellett fokozottan ügyelni kell a megfelelő mennyiségű B-, valamint C-vitamin bevitelére is, mivel ezek is hozzájárulnak a vas jobb felszívódásához.

Ha már nem elég a „konyhareform”

Ha a vashiányra fokozottan veszélyeztetettek valamelyik csoportjába tartozunk (ilyenek a csecsemők, a kisgyerekek, a serdülők, az állapotos kismamák, és erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők), akkor a táplálék mellett gondoskodnunk kell a rendszeres vaspótlásról is. Ha vaspótlásra szorulunk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemi vastartalmát: legalább napi 100 mg elemi vas beviteléről kell gondoskodnunk ahhoz, hogy az abból hasznosuló mennyiség ki tudja elégíteni a szervezet szükségletét. A különböző táplálék-kiegészítők, vitamin- és vastartalmú szirupok elemi vastartalma messze ez alatt marad, így azok érdemi vaspótlásra nem alkalmasak.

(Nyitó kép: iStock)

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top