Töltsük fel a vasraktárakat!

A szervezet számára rendkívül fontos elemet, a vasat kis mennyiségben mindenki veszíti például a széklettel, verejtékezéssel vagy a leváló hámsejtekkel, és mivel a szervezet a vasat nem tudja előállítani, mindenképp gondoskodni kell a pótlásáról, legegyszerűbben a kiegyensúlyozott táplálkozással.

Kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba?

• A vashiány kialakulása szempontjából különösen veszélyeztetettek a nagyobb vasszükséglet miatt a fejlődésben lévő csecsemők, a kisdedek, a serdülők. Az intenzív növekedés miatt fontos, hogy figyelmet fordítsunk a gyerekek ásványi anyagokban gazdag étrendjére! Mivel a vasszükséglet ezekben a korosztályokban oly mértékben megnő, hogy azt már a táplálkozással nem lehet biztosítani, ezért ilyenkor vaspótlásról is gondoskodni kell.
• Terhesség alatt a kismamáknak annyira megnő a vasigényük, hogy vaspótlás nélkül nem tartható fenn az egyensúly, és ennek hiányában kialakulhat a vashiány, súlyosabb esetben a vashiányos vérszegénység. Nemcsak a kismama vérképzéséhez van szükség ilyenkor több vasra, hanem a magzat normális fejlődéséhez is, főleg az idegrendszer fejlődéséhez.
• A vas rosszabb felszívódása, illetve hasznosulása miatt a nem diagnosztizált lisztérzékenyek, valamint az idősek.
• A termékeny korban lévő nők erős havivérzéssel, de bárki más valamilyen jelentős vérvesztés után, vagy krónikus, hosszan tartó vérezgetés miatt is válhat vashiányos vérszegénnyé vaspótlás nélkül.
• Vérzések kapcsán lehet abnormális mennyiségben is veszíteni vasat, nemcsak az egyértelmű (menstruáció, műtétek, szülés), hanem a folyamatos, rejtett mikrovérzések (vérző aranyér, orrvérzés) miatt is.
• Mindkét nemnél előfordulhatnak olyan betegségek – például fekély, daganat, gluténérzékenység (cöliákia), gyulladásos bélbetegség, rákos állapotok, amelyek vérzéssel, felszívódási zavarral vagy gyulladással járhatnak együtt, mindezek pedig növelhetik a vashiány kialakulásának kockázatát.
• Az egysíkú, helytelen táplálkozás, a szükséges ásványi anyagok megfelelő bevitele vagy pótlása nélkül összeállított vegán és vegetáriánus étrend vagy fogyókúra is kiváltó oka lehet a vashiány kialakulásának. Ne feledjük: a zöldségfélék vasban gazdagok, de az emberi szervezet számára jóval kevésbé hasznosítható vasforrások, mint a húsfélék.
• Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az intenzív sporttevékenység ugyancsak több vasat „fogyaszt”. A megerőltető fizikai aktivitás ugyanis fokozza a vérkeringést és emeli a pulzusszámot, hiszen a működő izmoknak több oxigénre van szükségük. Emiatt megnő a vörösvérsejtszám, és vele az oxigént szállító hemoglobin termelése is, ami fokozott vasszükségletet idéz elő. Gyakran a sportolók megfeledkeznek a vérképzéshez szükséges C-vitamin, folsav és vas beviteléről, holott nagyon fontos lenne erre is kellő figyelmet fordítaniuk, mert a vashiányos állapot ezek hiányában könnyebben kialakulhat.

Tudtad? A szervezetünk egészséges, normál működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű, napi 12-15 mg elemi vas bevitele, amivel a naponta veszített vasat tudjuk visszatölteni. Ugyanis ezt a nyomelemet a szervezetünk nem állítja elő, így nekünk kell gondoskodnunk a pótlásáról.

Töltsük fel a vasraktárakat!

A vas legfontosabb természetes forrásai az állati eredetű táplálékok – például a máj vagy a tonhal, a vörös húsok (disznó- és marhahús) –, és magas vastartalmú a spenót, a mandula, a tökmag és a lencse is.

Ha vaspótlásra szorulunk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemivas-tartalmát: legalább napi 100 mg elemi vas beviteléről kell gondoskodnunk ahhoz, hogy az abból hasznosuló mennyiség ki tudja elégíteni a szervezet vasszükségletét.