Nőket kérdeztünk arról, mit jelent nekik a tavaszi nagytakarítás, és hogy hogyan kivitelezik azt. Mindannyian más élethelyzetben vannak, a vallomásaikból ez ki is derül. Egy a közös bennük, hogy a tavaszi nagytakarítást – és egyáltalán a tisztaságot – mindannyian komolyan veszik.
„Azt hiszem, én vagyok a leglustább takarító a világon, ennek ellenére egyszerűen utálom, ha rendezetlenség vagy piszok vesz körül. Anyámmal harcaim voltak kamaszként, de mindent megtanultam, amire egy nagytakarításhoz szükségem van. Ahhoz szoktam hozzá, hogy egyedül csinálok mindent, általában 3 nap alatt készen vagyok. A szabadságomból megy el az idő, de nem bánom. Nekem ez olyan rituális dolog. Nemcsak a házam tisztul meg, hanem az egész életem. Talán kétszer fordult elő eddig, hogy megfizettem valakit, aki segített. Egyszerűen nem boldogultam volna egyedül. A családot nem akarom bevonni, egyelőre csak hátráltatnának a gyerekek, a nagyszülők meg inkább vigyázzanak a gyerekekre, ne robotoljanak. A portörlést utálom, pepecselős, nincs látszata. Azt szeretem a legjobban, amikor a konyha csillog-villog, és szinte a padlóról is lehet enni.”
Nem jelent extra terhet
„Ha valaki, hát én az vagyok, aki nem tűri el a rendetlenséget és a piszkot a lakásában. Szerintem ezért is van az, hogy nálam semmi extrát nem jelent a tavaszi nagytakarítás. Mivel mindenütt tisztaság van, mert szinte állandóan takarítok, nem kell sok energiát belefektetnem tavasszal sem. Az ablakmosás persze alap, meg a függönyöket is kimosom egyszerre, de mást nem nagyon csinálok. Bár ha a selejtezést ide számítjuk, akkor azt viszont rendszeresen, minden évben tavasszal szoktam megcsinálni. Ilyenkor újjáéled minden, és én meg selejtezek is, egyszerűbb most megválni azoktól a cuccoktól, amikben már semmi örömöm sincs, és csak a helyet meg a port fogják.”
Mindenki kiveszi a részét
„Nálunk családi buli a nagytakarítás. Jó előre megbeszéljük, hogy mikor, ki mit fog csinálni, és tartjuk is magunkat hozzá. A fiam és a lányom is kiveszik a részüket a munkákból, ahogyan a férjem is. Mindenkinek vannak kedvencei: a férjem ki nem adná a kezéből a porszívót. Tavaly vettünk egy szuper példányt, nem volt olcsó, de ha tudtam volna, hogy ennyire jó lesz, már korábban kiadunk volna valami hasonlóra. A fiam a fürdőszobákat szokta bevállalni, a lányom a konyhát. Hogy én mit csinálok? Hát az összes többit. Mivel munka, iskola mellett takarítunk, egy hét általában rámegy, de azon a hétvégén már tiszta, friss az otthonunk. Senki sem lelkes, ha a tavaszi nagytakarításról van szó, de ez van, meg kell csinálni, és nálunk az is természetes, hogy ebből mindenki kiveszi a részét.”
Szponzorált tartalom
