Összeszedtük a környezetünkbe előforduló, leginkább jellemző betegtípusokat!
A drámakirálynő
Amekkora csapás neked a betegség, akkora pofon ilyenkor a környezetednek az őket sújtó attitűdöd.Semmi sem elég jó, semmi sem hat, a drámai éned lubickol a betegség tünetei, és az ápolásod körülötti felhajtásban. Gyorsabban gyógyulsz, ha van mindehhez türelmes közönséged,ápolószemélyzeted, és míg napról napra kivirulsz az odaadó ápolás és a teljes körű gyógyszerpaletta bevetése mellett, a mikro-környezeted szépen, lassan sorvadozik a nagy drámákban. A dramaturgiailag legkiemelkedőbb idézetek ilyenkor tőled a “te nem tudhatod, milyen rossz ez”, de dobogós a “nem elég meleg” vagy azzal a lendülettel a “túl forró” is. És persze az “én ezt nem bírom továbbot!” se hagyjuk ki..
A társaság középpontja
Igazi kapcsolatfüggő vagy, aki még egy tüsszentést is mások társaságában visel el a legkönnyebben, precízen kielemezve azt, míg egy húzósabb nátha esetén már egy teljes baráti körre és a spanyol királyi házat megszégyenítő udvartartásra van szükséged. Nem kapar úgy a torok, nem olyan elviselhetetlen a takarók alatti izzadás, ha van mindehhez közönség, egy jó pletyka a barátnőkkel, egy pátyolgató anyuka, vagy kényeztető társ többet ér minden gyógyszernél. Ja, hogy másoknak a betegségedtől függetlenül ugyanúgy fix munkaidejük és jó pár elintéznivalójuk van? Na ne vicceljünk. Ha igazán szeretnek, ott ülnek az ágyad szélén, sőt, századszor is újranézik veled a Szex és New York legszuperebb epizódjait.
Magány, a turbógyógyszer
Te vagy az a típus, aki betegen még magát sem viseli el. Ahogy leghűségesebb kutyád egykor, úgy te is füledet, farkadat behúzva bevackolsz, és szinte katatón állapotban, a fal egy pontját kipécézve,megadással várod a megváltó gyógyulást, amit akár napokkal is meghosszabbíthat egy-egy váratlanul felbukkanó jóakaró családtag, vagy barát jó szándékú felbukkanása. Az antiszociális betegnek ilyenkor a szeretteitől érkező forró leves és gyümölcskosár is büntetés, ami sok-sok idegsejt pusztulásával jár… Az egyetlen ember, akit el tudsz viselni ilyenkor magadon kívül, az ételfutár, aki a látványodnak hálapontosan egy másodperccel a kiszállítás után távozik.
Az önjelölt doktorandusz
Mindent tudsz a betegségekről, sőt, ha egy kis hipochondriával is meg van fűszerezve a karaktered,akkor már az első tüneteknél körbeküldöd anyukádnak, a párodnak és a legbizalmasabb barátaidnak a témában készült online tanulmányokat. Ez természetesen nálad nem az esetleg tragikus végkimenetelről szól, hanem a teljes harci felkészültségről és a maximalizmusról. Vérprofi vagy, az első tünetek észlelése után két órával már ágyban tartózkodsz, a céges levelezésedben legalább egy hétre beállított “házon kívüli” visszajelzéssel, 2-3 réteg takaróval, prizniccel és egy vidéki patikát megszégyenítő gyógyszerészeti tárházzal felszerelkezve.
A mindenevő hippi
Lassan negyven vagy, de fogalmad sincs mi fán terem a nátha és az influenza közötti különbség. Persze jót akarsz, és világbékét, de körzeti orvosi látogatást semmiképp sem, ezért amikor már hat napja ferdén néznek rád a munkahelyen az állandó tüsszentés, és orrfújás miatt, bebotorkálsz egy gyógyszertárnak látszó intézménybe, és átrágva magad a digitális sorszámosztó gépezet akadály pályáján, derűsen és büszkén megveszel minden hasznosnak látszó terméket. Homeopátiás szerek, vitaminok, köptető, köhögés- és lázcsillapító, sőt, találomra egy kis tea is jöhet, ha megnyerő a doboza. Igazi patchwork mintázat lapul a bevásárlókosarad mélyén.
