Akasztópolc kerti szerszámoknak
Telek– (kiskert–) tulajdonosok a megmondhatói, hogy mindig sok gond van a szerszámok karbantartásával, tárolásával. Demeter Andrásné, Ilona Budapestről ezért álmodott egy keményfa-alkalmatosságot szűk tárolóhelyiségébe. A kellő hosszra szabott deszkát húsz centinként fecskefarok-formán kifűrészelte, és hosszú kampós csavarokkal enyhe lejtéssel felszerelte a falra. Így a szerszámok nem csúsznak ki, s a polcot sem fordíthatják ki. A szerszámok nem érnek össze, glédában lógnak egymás mellett nyelükkel lefelé.
Az újra felfedezett nagyítógép
Valaha pantográfnak hívták és tisztes irodalma volt. Aztán gyakorlatilag teljes feledésbe merült. Pedig tisztább és hibalehetőség nélkülibb alapelv, mint maga a geometria, elképzelhetetlen. A hasonlóság elvén működő nagyító-kicsinyítő játékszernek éppolyan élvezetes, mint amilyen hasznos és pontos műszernek. Horváth Rudolf Csákánydoroszlón a gyermekek kedvéért „találta fel” ezt az egyszerű gépet, a gyermekszobát díszítő rajzok, plakátok egyedi előállítására. Négy rajzkar plexiből vagy csomómentes keményfából készült; az alulról süllyesztett fejű szárnyas anyáscsavarokra azért van szükség, hogy az előre elkészített furatok és némi geometriai utángondolás segítségével a nagyítás-kicsinyítés aránya szabályozható legyen. A rajz (reméljük) minden egyébről kielégítő módon árulkodik. Különös tekintettel a „beállítható” nagyítás többletötletére.
Üvegóvó festésmód
A legtöbben hiába fáradoznak, amikor mázolás során az üvegfelületeket akarják megóvni. Sokan használnak szigetelőszalagot, celluxot, vagy külön erre a célra kitalált védőszalagokat. Ám ezek drágák, ráadásul amikor száradás után eltávolítjuk a védőcsíkot, a festék a hasznos felületen is berepedezhet, kikagylósodhat. Egyszerűbb és olcsóbb Bálint István (Budapest) megoldása, ha a keret mentén az üveget maradék szappannal vagy zsírral kenjük körbe. Ehhez eszközként az ujjunk is megteszi. Száradás után, az elkerülhetetlen ablakpucoláskor ezt a réteget könnyű lemosni hagyományos tisztítószerekkel is.
