Trend

Érdekességek az agyvilágból

Egy USA-ban végzett kutatás szerint a tartós futás nemcsak az általános fizikai állapotot javítja, hanem növeli az agy teljesítményét is. Állatkísérletek tapasztalatai szerint a testmozgás hatására nõ az agysejtek száma, fõleg az emlékezés szempontjából fontos területen: a futásra ösztökélt állatok agyában rövid idõn belül közel háromszorosára nõtt a neuronok száma.

A férfi és a női agy nemcsak méretben, hanem a munkavégzés módszerében is eltér egymástól. A kutatások szerint ugyanazon feladat megoldásához másképpen jutnak el a férfiak és másként a nők. Az agyműködés nemek közötti különbözőségére utal az is, hogy a központi idegrendszer különböző megbetegedései másként jelentkeznek a két nemnél. A hangulati élet kóros elváltozásai — szorongás, depresszió — háromszor gyakrabban jelentkeznek a nőknél, és az evési zavarok (anorexia-bulimia) 93%-ban ugyancsak őket érintik.

Kanadai kutatók Einstein agyának vizsgálatakor megállapították, hogy az évezred tudósának megválasztott zseniális fizikus agyvelejének egy része 15%-kal nagyobb az átlagosnál, és hiányzik egy agybarázdája. A barázdahiány azon a területen fedezhető fel, amely a vizuális térbeli és a matematikai gondolkodásáért felelős. Az agybarázda hiánya miatt Einstein agyában jobb volt az összeköttetés az egyes területek között, s ez magyarázhatja páratlan intellektuálisát és gondolkodói kreativitását.

Még mindig vita dúl kutatók között arról a néhány évvel ezelőtti bejelentésről, mely szerint a Mozart-zene növeli az IQ-t. Az USA-beli Zenei Intelligenciafejlesztési Intézet két kutatója kísérleteikre hivatkozva állítja, hogy Mozart zongoraszonettjeinek hallgatása emelte a kísérleti személyek intelligenciahányadosát. Ugyancsak amerikai kutatók szerint Mozart-zenére valóban tapasztalható IQ-emelkedés, de az mindössze 2 százalékpontnyi. Más kutatók viszont azt állítják, hogy a Mozart-effektusnak nevezett jelenség valójában nem létezik.

Úgy tűnik, hogy a központi idegrendszer egyes neuronjai között is vannak tehetségesek és kevésbé rátermettek. A kutatások szerint ugyanis e sejtek teljesítőképességük szerint is különböznek egymástól. Vannak idegsejtek, amelyek egyszerű, vannak, amelyek bonyolult, illetve vannak, amelyek nagyon magas fokú feldolgozást igénylő feladat elvégzésére alkalmasak.

Az agyműködés ma is számos kérdést vet fel a kutatók előtt. Még mindig nincs magyarázat például arra, hogy az agy miként tölti ki a látott képnek azt a részét, ami nem éles, vagy miként pótolja a látótérből kieső részleteket. Nem tudjuk magyarázni az amputált végtag fantomfájdalmát, vagy azt, hogy mitől vész el fizikai vagy lelki megrázkódtatás hatására örökre vagy időlegesen a memória. Egyelőre nincs magyarázat arra sem, hogy beszédsérülés esetén miért tudja a beteg a főneveket használni, és miért nem az igéket, s miért tud valaki beszélni anélkül, hogy megértené, amit neki mondanak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top