A keresztes vipera

Viperamarás

Ma már nálunk sem az őshonos kígyók csípései okozzák a legtöbb problémát, hanem távoli vidékekről származó kígyóféleségek által előidézett marások, és azok ellátása. A hazánkban természetben előforduló viperák (parlagi vipera, keresztes vipera) mérge gyenge, bár okozhat nagyobb bajt is. Akit megcsípett egy vipera, általában érzi a marást, volt aki azt hitte, darázsfészekbe lépett. Jól lehet látni az egymástól 1–1,5 cm-nyire levő két tűszúrásnyi nyomot és a beteg égő fájdalmat is érez. Van, akinek más tünetei nem is lesznek, de előfordulhat enyhe rosszullét, szédülés, kisgyermekeknél esetleg komolyabb tünet. Nagyon ritkán a felnőttre a keresztes vipera marása halálos is lehet: ha a méreg egyenesen vénába kerül, illetve, ha a csípés a fejet vagy a nyakat éri – de ehhez elég esztrém helyzetekben fordul elő. A legtöbb kígyóméreg, így a viperáé is, többféle módon hat: főleg a központi idegrendszert bénítja és az ereket károsítja. A keresztes viperán kívül a Kárpát-medencében honos még a homoki vagy parlagi vipera is, főleg a Bánátban.

A vipera élőhelyei

Főleg Észak- és Közép-Európában, valamint Ázsia északi részén honos. Hossza csak igen ritkán éri el a 80 cm-t. Színezete igen változó, van teljesen fekete is, de a viperákra jellemző cikk-cakk–változat mindig megtalálható rajta. Hazánk sík- domb- és hegyvidékeinek egy-egy jól elkülönített területén él. Kedvenc tartózkodási helyei közé tartoznak az erdők bozótos részei, az erdei tisztások és nyiladékok, az erdőirtások és azok közvetlen környéke. Szereti a tőzeglápok szárazabb kiemelkedéseit, valamint a bokrokkal, cserjékkel benőtt köves, sziklás hegyoldalakat, hegyi kaszálókat. 2700 méter magasin még előfordul.

Kígyókülsővel

Szembogara hosszúkás, függőleges rés. Nappal tevékenykedik, főleg a kora délelőtti órákban. A feléje tartó ember elől rendszerint eloson. Csak akkor támad, ha menekülésre már nincs módja. Augusztus folyamán vagy szeptember elején az anyaállat 5-14 tojást rak, melyekből az újszülöttek perceken belül kikelnek. A hímek tavasszal harcot vívnak egymással a nőstényekért, igyekeznek ellenfelüket a talajra szorítani, de kárt nem okoznak egymásban. A keresztes vipera október közepe táján téli álomra vonul. Álmát meglehetősen mélyen, föld alatti lyukakban, sziklaüregekben, odvas fák gyökerei között stb. többedmagával, olykor más kigyófajokkal is együtt tölti. Védett!

Mi lesz a viperákkal?

Az egyedszám növelésének céljából történő betelepítésnél gondot okozhat például, hogy egy terráriumban felnevelt vipera olyan betegséget vihet a természetbe, amely néhány nap alatt kiirtja az ott élő viperákat. Sajnos az is előfordulhat, hogy a terráriumból elszabadulnak rosszul őrzött vagy megunt hüllők. A legtöbb adat azt mutatja, hogy zsugorodnak a számukra megfelelő élőhelyek, csökken a szaporulat, csökken a populációk egyedszáma. Így van ez a Zemplénben, a Tiszaháton és Somogyban egyaránt. A népsűrűség növekedése és az élőhelyek beszűkülése miatt, persze, lehetnek konfliktusok a viperák és az ott élő emberek között. Ilyenkor el kell dönteni, mi a fontosabb: a természetvédelem vagy a mezőgazdaság? Néhol talán az irtás mellett döntenének, de a természetvédelem nem engedheti meg, hogy a viperát elterjedési területének határain belül hagyja kipusztulni. Az érintett területeken az együttélésre kellene megtanítani az embereket.