Trend

A világ legszebb kabriói – Saoutchik

Ha nyár, akkor kabrió és romantika, ha pedig romantika, akkor jöhet egy kis álmodozás. Az autós szakma szerint a valaha létezett legszebb kabriókat a belorusz származású, de Franciaországban élõ Iakov Sauotchik (Jakov Szaucsik) építette.

Delahaye 135 M Saoutchik (1949)

Adatok:

  • Bázisautó (alapautó): Delahaye 135 M
  • Típus: Saoutchik 2/2 Cabriolet
  • Hengerek elrendezése és száma: soros/6
  • Hengerűrtartalom: 3557 cm3
  • Teljesítmény: 115 LE/4000 min
  • Váltómű: Cotal félautomatikus, elektromágneses szerkezet
  • Végsebesség: 150 km/h
  • Darabszám: 1155

    Egy francia orosz remekei

    Az első verzióban az 1934-es Párizsi Autószalonon bemutatott Delahaye Type 135 rövid idő alatt a bázisautót (ebből készülnek az új modellek) kereső, híres francia karosszériamesterek kedvelt járműve lett. A (belo)rusz születésű, de magát ízig-vérig párizsinak valló Iacov Saoutchik kezdetben rajzokon és vízfesményeken élte ki vonzalmát a luxus és a barokk világa iránt. Figyelme csak később fordult az előkelően divatos automobilok felé. Saoutchik választása mindig a nagy presztízst jelentő autóalapokra esett, ezek általában a Hispano-Suiza, a Mercedes-Benz, a Rolls-Royce vagy a Voisin modelljei voltak.

    A fehér madár

    1949-ben a Delahaye Type 135 M segítségével Saoutchik újabb lehetőséget kapott arra, hogy a késő gótikus formák iránti vonzalmát kifejezze e hatalmas, túláradó, krómmal és nikkellel dúsított fehér madár létrehozásával. Ez a kabrió volt a Ville Lumicre elegancia-összejövetelek sztárja a háború utáni években. Húsz évvel azután, hogy bekebelezte a Delage-t, 1954-ben a Delahaye márkát is felfalta a Hotchkiss. Két évvel később ez a márka is a Brandt-csoport része lett, amelyet később

    a Thomson csoportosulás olvasztott magába.

    Cadillac

    Saoutchik (Franciaország): nagy, kétajtós, háromféleképpen átalakítható, lenyitható tetős kupé, az ajtókon és a hátsó, alsó lemezeken nádberakással; hatalmas krómbetétek – tipikus Saoutchik védjegy. Ezt a Cadillacet az 1949-es októberi, Párizsi Autószalonon mutatták be. A kocsi szintén megjelent a Mechanix Illustrated újság címlapján, valamikor 1948 körül. Lehetséges, hogy elkészítéséhez az inspirációt egy szintén Saoutchik-féle Delahaye Type 175-ös autó adta; ez utóbbi autót az 1948-as Londoni Autószalonon állították ki, tehát úgy gondolom, hogy megelőzte a Delahaye-t.

    Talbot-Lago

    Ezt a Talbot-Lagót a kor leggyorsabb autójának tartották, s mivel ilyen különleges jármű volt, több karosszériaépítő mester is látványosan átalakította a megjelenését. Ezt az egyetlen példányban készült, Jacques (ez a Iacov franciásított formája) Saoutchik-féle kupét szerte a világon jól ismerik, s úgy tartják, hogy ez az autóművészet egyik kiemelkedő alkotása.

    Mercedes Roadster

    E kocsi alvázát 1928 augusztus 2-án szállították a párizsi Carosserie J. Sauotchik műhelybe, ahol később megkapta ezt a látványos torpedókarosszériát. Miután a megrendelést feladó nő férje visszaküldte az autót, azt ifj. Frederick Henry Bedford vásárolta meg. Az alvázat és a motort az a Fedinand Porsche tervezte, aki később a Mercedes-Benz SS, SSK, SSKL verenyautókat is megalkotta, majd létrehozta a Porsche autógyárat.

    Delahaye by Sautchik

    Végezetül álljon itt egy internet cím amelyre rákattintva ugyan nem egy kabrió, hanem egy kupékarosszériás Saoutchik-féle Delahaye ugrik elő – a kép láttán azonban talán megértitek, hogy ezt az egészen kivételes szépségű autót nem lehetett kihagyni a felsorolásból:

    Delahaye by Saoutchik

    (Az internet címre kattintva az ismertetőt angol nyelven is elolvashatod. Szintén ezen a címen tekinthetők meg maguk az autók is.)

  • Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

    Címlap

    top