nlc.hu
Trend
Hûsít, de hogyan?

Hûsít, de hogyan?

A légkondi néhány éve még az egyik legdrágább luxusfelszerelés volt, ma pedig szinte követelmény egy új autónál. Különösen nyáron. De vajon mi kerül több százezer forintba azon az egy darab vacak, extra kapcsolón?

Nyáron fontos lehet

Bár a légkondicionálót a huszadik század eleje óta ismeri a technika, az autónak csak az ötvenes években lett először annyi felesleges lóereje, hogy a hűtőkészülékegyüttest működtethessék. A légkondi alapvetően csak hideget állít elő, tehát egy ilyen berendezéssel szerelt autó csak melegben tud többet a többinél. Azaz mégsem; a szerkezet működésének ugyanis az egyik hasznos velejárója (legalábbis az autótechnikában) az, hogy szárítja a levegőt. Ennek köszönhetően az autó belső keringetésének, valamint a klímaberendezés gombjának egyidejű bekapcsolásával pillanatok alatt leszárítható a bepárásodott ablak – aki még nem próbálta, érdemes átszoknia erre a felettébb hatásos módszerre. Persze kikapcsolása után az általa kicsapatott vízmennyiség egy részét azonnal és kíméletlenül visszafújja az utastérbe, pillanatok alatt átláthatatlanná változtatva a már egyszer száraz üvegfelületeket. A kicsapott víz a kocsi alá folyik, ezért ne lepődjünk meg, ha nyáron tócsát találunk az autó alatt – ez természetes jelenség.

Hogyan működik?

A légkondicionáló a hűtőszekrényhez hasonló szerkezet, egy kis különbséggel. Azzal, hogy a frizsidernek a külvilághoz képest tizenöt-húsz fokkal lehűtendő belsejű, kicsiny doboza nagyon jól szigetelt, míg az autó klímaberendezésének a vékony, lemez- és üvegfalú, hatalmas utasteret kell a kinti harminc (de napon akár negyven) fokról húszra lehűtenie. Ehhez óriási teljesítmény kell, s emiatt ugrik meg néhány tized, egyes esetekben azonban akár másfél-két literrel is a légkondicionálós autó fogyasztása, és szintén emiatt érezzük gyengébbnek a motort az AC-gomb(léghűtés-gomb) megnyomása után.

Környezetkímélő

A légkondicionáló berendezés egy kompresszorból, egy kondenzorból, egy hőcserélőből, egy kiegészítő hűtőből, valamint az egészet összekötő csőrendszerből és a benne keringő gázból áll. A kompresszort a frigóval ellentétben nem villanymotor hajtja, hanem az autó benzinmotorja egy ékszíjon keresztül – ha ez elszakad, megszűnik a hűtőhatás. Régebben freon-gázt használtak ehhez, de mivel az rendkívül gyors ütemben bontotta a Föld ózonrétegét, ma semlegesebb, leginkább széndioxid-alapú gázkeveréket alkalmaznak.

Egy kis fizika

A kompresszor összenyomja a csőrendszerben hozzáérkező, meleg gázt, ami egy szűk szelepen áthatolva egy tartályban (a kondenzorban) hirtelen kitágul, erőteljesen lehűl, folyadékká válik és kicsapódik. A hideg folyadék a műszerfalban elhelyezett hőcserélőbe megy tovább, melynek lamelláin keresztül a ventilátor átfújja a kintről beszívott (vagy bekapcsolt belső keringetés esetén az utastéri) levegőt. Ezt a hideg fuvallatot érezzük mi a bekapcsolást követően. Ezután a felmelegedés következtében a folyékony közeg ismét gázzá alakul, ami a kocsi elejébe szerelt másodlagos hűtőbe, onnan pedig újra a kompresszorba lép tovább.

Mindez persze csak a működés lényege, ami valójában jóval bonyolultabb. Van például a kompresszoron egy elektromágneses tengelykapcsoló is, amely a légkondi kikpacsolásakor vagy padlógázas gyorsításnál mechanikusan is kiiktatja a szerkezetet, hogy a forgatásával ne keletkezzen teljesítményveszteség vagy többletfogyasztás.

A csőrendszerben pedig olaj is kering a gázzal együtt, ez a súrlódó, forgó alkatrészek és a tömítések kenésére szolgál. Éppen ezért a légkondicionálót télen is javallott néha bekapcsolni, máskülönben a több hónapos állás alatt tönkremehetnek a tömítések, ilyenkor pedig kiszökik a drágán utántölthető gáz. Ráadásul mindez csak nyáron derül ki; akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne arra a jó kis hűs fuvallatra…

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top