A lista
Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO égisze alatt 1974-ben jött létre a világörökség megőrzését célzó egyezmény, melyet hazánk is aláírt. A listára jelölést bármely tagállam javasolhatja. A végrehajtó szervezet évente egyszer ülésezik (legutóbb a marokkói Marrakeshben), amikor szigorú követelményei és több független tudományos testület véleménye alapján dönt a javasoltakról. Jelenleg több mint hatszáz építmény és természeti táj van a Világörökség lajstromán, melyen szerepelni nem csupán a hírverés szempontjából előnyös. A szervezet ugyanis tervekkel, jelentésekkel, segélyekkel – veszélyeztetett emlék esetén -, akár nemzetközi segítségnyújtással is támogathat.
Örök értékeink
A Világörökség kulturális értékei között szerepel a londoni, a krakkói, a párizsi, a barcelonai,
a velencei és számtalan egyéb történelmi belváros, az Akropolisz, az egyiptomi piramisok, Stonehenge, a Tadzs Mahal, a kínai nagy fal mellet az auschwitzi koncentrációs tábor is, utóbbi nem építészeti értékei, hanem történelmi szerepe miatt.
Magyar örökségek
A Magyar Köztársaság hat helyszínnel képviselteti magát az előkelő listán: a budai várnegyed és Duna-part, Hollókő faluja és vára 1987 óta, a Szlovákiával közös aggteleki cseppkőbarlang 1995 óta, a pannonhalmi bencés főapátság 1996 óta, a Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta, a pécsi ókeresztény temető pedig néhány hónapja szerepel a kiemelt értékek között. A történelmi Magyarország területén találhatóak közül Besztercebánya városa, Szepesvár vára és környéke (mindkettő Szlovákia), valamint Berethalom erődtemploma (Románia) is a listára került.
