nlc.hu
Trend
A halész nem rövid ész

A halész nem rövid ész

L. Edinger, német búvár legújabb kutatásaiban a halak lélektanával foglalkozik, legutóbb azt vizsgálta, vajon van-e az uszonyos állatoknak emlékezõtehetségük. Lássuk, milyen eredményekre jutott eddig a tudomány…

A szent hal

A hal pszichéről Giard Alfréd is ír a Revue Scientifique egyik legfrissebb számában. Ő határozottan amellett foglal állást, hogy a halak értelmi foka figyelemre méltó. Bizonyságul említi a Rila Sacerdotum nevű halfajtát, amely Birma (Hátsó-India) folyóiban, pontosabban Irawadiban él. Ezt

a halat szentnek tartják az ottaniak, ezért halászata szigorúan tilos.

A jámbor bennszülöttek rizzsel és banánnal etetik őket. Ennek hatására

a halak már annyira levetkőzték természetes félénkségüket, hogy hívogató szóra előjönnek, és kézből is megeszik a táplálékot, de még akkor sem menekülnek, ha valamelyik lelkesebb imádójuk a vízből kiveszi és cirógatja őket.

A pisztráng nem felejt

A halak emlékezőtehetségét bizonyítja az is, hogy a pisztrángfélék – melyeknek legnagyobb része ikrázás idején a tengerből a folyóba vándorol – minden évben pontosan ugyanazokat a helyeket keresik fel. Mindezt úgy mutatták ki, hogy némelyiket ellátták fémgyűrűvel, amelyek mindig jelezték

a jegyzett halak tartózkodási helyét.

– Memóriájuk a halaknál alsóbbrendű állatoknak is van, valószínű tehát – fejtegeti Giard -, hogy ez

a tulajdonság a protoplazma (az idegsejtek kinövését, az emlékezést befolyásoló elemi részecske, ami a halaknál ugyanúgy megtalálható) sajátsága, mely nem csupán a felsőbbrendű gerincesekre jellemző.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top