A legfontosabb szempont a meghívottak száma. Ha kicsi, negyven-ötven fős esküvőt tartotok, akkor a többség valószínűleg ismerni fogja egymást, így csak arra kell ügyelni, hogy hasonló érdeklődésűek kerüljenek egymás mellé, akik mindig találnak közös beszédtémát.
Menü és ültetőkártya
Az ennél nagyobb társaság ültetése már jóval több fejtörést okoz; esetleg kérd a szüleid segítségét, hátha lesz néhány jó ötletük nekik is! Láss hozzá idejében az ülésrend összeállításának, hogy felmérhesd, ki kivel képes és hajlandó hosszabb időt együtt tölteni. Ilyenkor derítheted ki, hogy ki fogyókúrázik, ki vegetáriánus, ki allergiás valamilyen ételre, s így az ő menüjükről is gondoskodhatsz. Érdemes ültetőkártyákat készítened, akár saját kezűleg is, így nem kerül pénzbe, viszont nagyon kedves gesztus.
Rajzold le!
A legjobb, ha egy papírlapon tervezitek meg az asztalok és a vendégek elhelyezését. Magukat az asztalokat elhelyezhetjük U-alakban vagy körasztalokra is teríthetünk. A főasztalon, illetve a főhelyen természetesen a fiatal pár ül (a menyasszony a vőlegény jobb oldalán). Mellettük a tanújuk és partnereik, majd az örömszülők: rendszerint a menyasszony mellett a vőlegény apja, mellettük a vőlegény anyja. A vőlegény mellett pedig a menyasszony anyja, mellettük az örömapa.
Ha a szülők elváltak, újraházasodtak, vagy más okból ki nem állhatják egymást, akkor a legdiplomatikusabb megoldás, ha őket a közeli család asztalához ültetjük, s így a főasztalnál csak a tanúk foglalnak helyet.
Rokonok és barátok
A rokonokat, ha hosszú asztalokat használunk, egy asztalhoz érdemes ültetni, de figyeljünk arra is, ki kivel érti jól meg magát. A barátokat pedig – ha a férj és feleség barátai egyazon társaságba tartoznak, akkor egyszerűen ültessük ugyanahhoz az asztalhoz, egyébként pedig külön asztalokhoz, egymás mellé terítsünk nekik.