A szárnyas postások versenye

A titkos üzenetek helyét átvették a gondosan nyilvántartott gumigyűrűk, a magányos szárnyalást felváltotta a csapatos reptetés. Több száz kilométerről egyszerre engedik ki a galambokat, majd mint egy gomolygó felhő indulnak a gerlék a hazaút keresésére.


Tájoló őstehetség

Örök rejtély a galambok csodálatos tájékozódási képessége, bár az biztos, hogy a Nap állásának, és a Föld gravitációs vonalainak felismerésével lelnek rá a helyes irányra, így tévedhetetlenül a fészkük, a párjuk felé indulnak. Az út hosszú, néha 1000-1500 kilométer is lehet, miközben otthon a galambászok a hajukat tépik, és visszafojtott csendben kémlelik a padlás tetőkijáróit, vagy a féltve őrzött kedvencek számára épített házikót a kert végében, mikor tűnik föl végre egy galamb. Ez a galambsport, szinte cirkuszi mutatvány: porondon a galamb és a szelídítő. És a galambok hálásak, mindig visszatérnek, hacsak el nem pusztultak az út során.






Fáradhatatlan edzők

Gyakoriak a többnapos versenyek, ilyenkor aztán bőséggel fogy a koffein, és világosodik a halánték. Mikor végre megérkezik a madárka, akkor kezdődik csak a nagy kaland. A néha a végkimerülésig fáradt madarat be kell csalogatni a dúcba, hogy hozzáérjen a jelzőcsengőhöz, és lemérhessék az idejét. Ez bizony nem könnyű feladat. Azt hinné az ember, hogy a fáradt, szomjas szárnyas, egyenesen a helyére a repül, de mindig akad egy-két kivétel, ki a tetőn ücsörögve kezdi a pihenést. Ekkor számtalan fortély előkerül: a kedvenc csemegék, az etetőtálak csörgetése, a dühödt majd a kedveskedő szavak sem maradnak ki. Mikor végre átlépi a galambdúc küszöbét a tollas bosszúságokozó, akkor szólal meg az áhított csengő hangja, ami a galamb érkezését jelzi. Gyors vizsgálat és a gumigyűrű levétele után, már mindent megtett a galamb, amit tehetett, így csak a galambásznak akad dolga: a színes kis gyűrűt egy úgynevezett galambórába teszi, ami kiírja a regisztrált időeredményt. Majd egy pillanatnyi megnyugvás, persze csak addig, míg fel nem tűnik a következő madár, vagy míg megérkeznek a versenyzőtársak harsány, büszke telefonjai, hogy nekem már hat megjött, és ekkor nincs más hátra, mint elismeréssel és lüktető halántékkal visszaballagni ismét a leshelyre.






Férfisport

Kevés nő vállalja ezt a stresszes sportot, ők inkább a biztos hátteret adják ehhez, nyugtató szavakkal segítik a madáridomárokat. Persze van néhány versenyzőnő itthon is, de még a madársport egyik őshazája, Belgium padlásain sem sok hölgy tréningezi a szárnyasokat. Sajnos ennek a hobbinak igen bizonytalan a jövője, hiszen évről évre egyre több madár örökre elvész.

A mobiltelefonok, műholdak és vezetékek elektromos jelekkel telítik a légteret, ezzel pedig rontják a madarak tájékozódási képességét. Aki mégis ezt a sportágat választja, segítségért a szövetséghez vagy a helyi egyesületekhez fordulhat.