A háló a mennyezeten lévő kampóra van felfüggesztve. Tornatanárja ül a földön, és a kislányt hintáztatja. Zsófi két tenyerével eltakarja az arcát, hogy kiküszöbölje a külvilág zavaró elemeit. Daninak nem volt jó napja otthon. A teremben lévő szekrények egyikébe mászott be bánatában. Kedvenc tanárja simogatja a fejét, és próbálja előcsalogatni.
Ági is kiborult. Tizenháromezer forint segély fölött rendelkezhet egy hónapban, és azon tegnap olyan magastalpú cipőt vett, amit a kívülállók csak patának hívnak. Ma értette meg, hogy nincs több pénze az egész hónapra. Tanárai vigasztalják… Egész délelőttömet az iskolában töltöttem. A Nyitott Világ Fejlesztő Iskolában, a második kerületben.
Minden gyereknek nagyon nagy az igénye az odafigyelésre, a gondolkodásra. Sokan sajnos nem kapnak eleget. Pedig igényük van rá. Ekkor tehet nagyon sokat az iskola. Az okok sokfélék lehetnek. Lehetnek egy részt családiak. Ahol csonka a család vagy a szülők nagyon sokat dolgoznak, ott nem tudnak eleget foglalkozni a gyerekkel.
Bár csak két évig tanítottam középiskolában egész tanári munkásságomat befolyásolta a Nyitott Világ, az ott szerzett tapasztalatok. Az a szeretet és odafigyelés, amit ott tapasztaltam, mélyen belémivódott, és irányította pedagógusi munkámat. Ilyen odafigyelést nem kaphat gyerek egy hagyományos iskolában. Erre már a puszta 30 fős osztálylétszám is alkalmatlan. Az osztályok a Nyitott Világban olyan kicsik, hogy mindenkire a lehető legnagyobb odafigyelés jusson. A tantermek is ennek megfelelő kialakításúak. Egy osztályba 6 gyerek jár.
Néhányan hiperaktivitásuk, túlmozgásosságuk miatt képtelenek beilleszkedni a hagyományos, uniformizáló iskolai keretek közé. Itt speciális gyakorlatokkal tanítják meg őket lehetőleg midig csak egy adott feladatra koncentrálni. Néhányan egyszerűen csak annyira mások, amit egy normál iskolai osztály, vagy pedagógus tűrőképessége nem tolerál.