Szakértők szerint azonban nincs ok aggodalomra, ha a megfelelő kígyót vagy siklót választjuk. Sokféle fajt lehet otthon tartani (gabonasikló, királysikló stb.), de kezdőként elkerülendő a burmai piton, a boák, a vízisikló, az anakonda és bármilyen vadon fogott vagy mérges kígyó. Rengeteg kígyómarásos baleset fordul elő, ami inkább a gazdák önzőségének köszönhető, mint a kígyóknak. Csak azért, hogy különlegesek legyünk, ne szerezzünk be kígyót.
Ha mégis ragaszkodunk egy sziszegő baráthoz, alaposan járjunk utána, tanulmányozzuk életstílusát, és mindaddig ne vigyük haza, amíg nem vagyunk maximálisan felkészülve a legváratlanabb történésekre. Hogy mik ezek? Nem találom a kígyóm! Sehol sincs, már fáj a derekad és a fejed. Akárhol lehet, dobozban, a kanapé huzatának résében, a parkettaszegély görbületében, a vécécsésze tartályánál, ágybetétek közt stb. Sssszz. Nem hangzik, jól, ugye?
Házi-kígyónkat (melyet lehetőleg neves tenyésztőtől érdemes venni) előre megölt táplálékkal kell etetnünk, lehetőleg egérrel vagy patkánnyal. Ajánlatos egy próbaetetést kérni az állatkereskedésben is, hiszen ha a kígyó nem eszik, vagy nem egészséges vagy vadon fogott. Fontos, hogy fogságban felnevelt kígyót vegyünk, mert ezek sokkal nyugodtabbak, kevésbé hajlamosak a betegségekre, szelídebbek és nem idegesek. Mindebből az következik, hogy nem mennek éhségsztrájkra, tehát továbbra is kedvünkre ficánkolnak gazdijuk és mások kezében, nyaka körül.
 |
Mivel a hüllők nem tudják beállítani saját testhőmérsékletüket, fontos, hogy a lakásban megfelelő hűsölő és napozó helyek legyenek, így ide-oda mászkálva beáll kiskígyónk megfelelő testhőmérséklete. Ezen kívül nagyon fontos a búvóhely megteremtése is, olyannyira, hogy ha nem találnak ilyet, akkor nem esznek, megbetegszenek, illetve lassúvá válnak, azaz nem ficánkolnak kedvünkre, sem mások kedvére, sem a kezünkben, sem a pedig a nyakunk körül. Betegségeik szemmel láthatóak, tapinthatók, szagolhatók, de kizárólag hozzáértő szemeknek, kezeknek és orroknak.
