Magyarország adottságai mellett kizárólag ezekkel az épület teljes fűtését nem lehet megoldani, azonban a hagyományos fűtési rendszerek kiegészítéseként a fűtési energiánk 30-70%-át kiválthatjuk ingyenes forrásainkkal.
Napenergia
A napsugárzás energiáját legközvetlenebb módon, passzív módon hasznosíthatjuk. Megfelelő építészeti kialakítással, tájolással, anyaghasználattal a napenergiát épületünkbe „vezethetjük”. Speciális esete a falak különleges megoldása, amelynél a nagy tömegű teherhordó külső falat egy előtte található, átlátszó üvegezés egészíti ki. A napot az üveglapok átengedik, a nagy tömegű falak tárolják a hőt, amelyek az éjszaka folyamán lehűlés közben a teret melegítik. Nyáron ellenünk játszik – árnyékolással kell védenünk ezeket a falakat.
Az aktív napenergia hasznosításnak két módja van: a fotoelektromos amely a fényenergiából közvetlenül elektromos energiát állít elő, és termikus rendszerek, amelyek más anyagnak adják át a hőt. Ez utóbbit használják a korszerű fűtési rendszerek. A napsugárzás gyűjtése a tetőn elhelyezett kollektorok segítségével történik.
A kollektorok csőrendszerében a fagyálló folyadékot a nap felmelegíti. A rendszer a forró folyadékot puffertartályban tárolja, ez átadja a hőt a lakás fűtési rendszerének. Padlófűtés esetén a puffertartály maga a fűtő csőrendszer is lehet, ezáltal elkerülhető a nagyméretű tároló elhelyezési problémája.
A napenergia problémája, hogy a nap nem akkor süt, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Ezért a napenergia hasznosítás elsősorban az átmeneti időszakokban, ősszel és tavasszal hasznosak. A rendszer kihasználtsága jobb, ha a használati melegvizet is és szabadtéri medencénk vízfűtését is ezzel a rendszerrel oldjuk meg. A fejlett országokban, a nálunknál kedvezőtlenebb meteorológiai adottságok ellenére is jóval elterjedtebb az alkalmazásuk.
Egyszeri költsége egyre kedvezőbb (az épület költségének kb. 10%-a), magyar forgalmazók által elérhető, fenntartási költsége alacsony, élettartama 20-25 év.
Geoenergia
A geoenergia felhasználás alapelve, hogy nem előállítjuk a hőt, hanem a földfelszín mélyebb rétegeinek hőjét hasznosítjuk. A rendszer három fő részből áll: a föld mélyén elhelyezett cső- vagy tömbrendszerből, amely a föld hőmérsékletét átadja a csőrendszerben keringő folyadéknak; a geotermikus hőpumpából, amely a föld által melegített folyadékot az épületbe juttatja; és a belső helyiségek fűtőrendszeréből.
Az elhelyezés viszonylag magas költségű, hiszen a földbe megfelelő hosszúságú hálózatot kell lejuttatni. Ezzel szemben a fenntartási költsége minimális. Nagy előnye, hogy a föld egyaránt lehet fűtés és hűtés forrása. Egy rendszerrel nemcsak a fűtést, de a nyári nagy melegekben a légkondícionálást is megoldjuk.
