A tanulási zavar

Ezek:

• beszéd, beszédmegértés
• figyelem, koncentráció
• gondolkodás
• magatartás
• és/vagy a mozgás területe.

A tanulási zavarral küzdő gyermekek esetében, mivel speciális, átlagostól eltérő adottságokkal rendelkeznek, egy-egy tanuláshoz szükséges funkció gyengébb működésével vagy hiányával találjuk magunkat szemben,  így speciális pedagógiai módszerekre van szükség a probléma kezeléséhez.





Ez nem betegség, és nem fogyatékosság! Nem lehet kinőni! Segítenünk kell, hogy a problémák megoldódjanak! Sokan azt gondolják, ez valami új divat, régebben nem volt ilyen, pedig már 1878-ban beszámoltak egy olyan férfi esetéről, aki nem volt képes megtanulni olvasni. A tanulási nehézségek más formáit is leírták ebben az időszakban, de csak 1939 után sikerült elismertetni ezt a problémakört. Egyes vizsgálatok szerint ma minden tizedik gyermek küzd valamilyen tanulási-, vagy teljesítményzavarral.

A tanulási nehézségek előfordulása, gyakorisága tekintetében ma sem rendelkezünk pontos adatokkal. Általában elfogadott a 8%-15% az iskolás gyermekek vonatkozásában. Tény, hogy függetleníthető országtól, szociális háttértől egyaránt. Az utóbbi évek híradásai azonban már 25%-30%-os érintettségről beszélnek. Lehetséges volna, hogy egyre több ilyen gyermek születik? Ez nem valószínű.

A valódi tanulási zavarok hátterében organikus okok állnak. Ezek lehetnek öröklött eredetűek, vagy később, a születés során bekövetkezett sérülések. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években megemelkedett a koraszülések aránya, de ez önmagában nem jelenthet ekkora mérvű növekedést. A számok emelkedését másban kell hát keresnünk.





Egyik fontos okként jelölném meg az ingerszegény környezetet, amennyiben ez alatt nem az ingerek mennyiségét, hanem minőségét értjük. A tévé, számítógép, videójátékok elterjedésével bizony gyermekeinket igencsak egyoldalú ingerek érik. Harmonikus fejlődésükhöz azonban nagy szükség volna a változatosságra. Hányszor jut időnk beszélgetni gyermekeinkkel, este mesét olvasni nekik, közösen játszani, vagy egyszerűen csak meghallgatni őket? Mennyi időt tölthetnek a szabadban, csúszhatnak, mászhatnak, labdázhatnak?





A helyzetet súlyosbítja az, hogy a korai beiskolázás figyelmen kívül hagyja a gyermekek életkori sajátosságait. Az átlagos fejlődésmenetű gyermek sem érett még hatévesen az írás-olvasás elsajátítására. A kicsit később érő gyermekek jelentősen növelhetik a problémások arányát. Az oktatás is egyre gyorsabb tempót diktál. Hajsza folyik már az óvodában, hogy a gyermekek megfeleljenek az általános iskola követelményeinek, s ez később csak tovább erősödik. A gyors tempó egymaga is kitermeli a problémás gyermekek sokaságát, nem beszélve a módszertani hibák okozta károkról. A kezdeti kudarcok további gondokhoz vezetnek, s oda a megismerés csodája, a tanulni vágyás.