A macskákat Rozinak, Ázsiának, Mollynak és Minerva McGalagonyának nevezte el Gigi lányom. Hozzá is tartoznak a macsok, igaz Enci (Károly felesége, Détár Enikő) is kiveszi a részét a macskák neveléséből. Aztán van a két kutya. Lili egy tökéletesen őrült spániel, akinek Gigi a gazdája, és aki nemsokára futóversenyen debütál. Azt még nem tudom, hogy bírunk majd vele, mert ha emberek közé kerül, megbolondul a gyönyörűségtől. Pláne, ha futni is lehet!
|
Inka már komolyabb darab. Ő egy hatvan kilós rotweiler és ez az egyetlen olyan élőlény a családban, aki engem tart gazdájának. Mivel a „roti” vadászállat, mindent zsákmánynak tekint, kiváltképp a négy macskát. Azért eddig sikerült megóvnunk a cicákat. Egyszer azonban alaposan ráijesztett Encire. Állatorvostól hozta haza Inkát, aki az úton felébredt és az altatótól kicsit kábultan menet közben bemászott Enci ölébe. Ő meg mozdulni sem tudott. Így aztán megállt egy négysávos út kellős közepén, a legnagyobb csúcsforgalomban. Az autósok egy darabig dudáltak rá, de aztán kiszálltak, sőt végül ők szedték le a kábult Inkát Enciről és a sebváltóról.
Mercutio, az ausztrál nyulunk azért nem tud ilyen kavarodást csinálni, bár gond vele is volt. Elődjét Rómeónak hívtuk. Akartunk neki párt, így jött Júlia. Csakhogy Júliáról kiderült, hogy fiú. Rómeó már volt, maradt a Mercutio.
Azt hiszem, Enci is meg én is jól viseljük az állatokat, sőt, mivel mindketten vidékiek vagyunk, az lenne a furcsa, ha nem venne minket körül ez a sok háziállat. Tulajdonképpen Gigi bármit hazahozhatna, nem zavarnám vissza a boltba, de a mostanában divatos egereket, patkányokat nem szeretem. Hiába nemesített fajtájúak, nekem mégis a gyermekkorom jut eszembe, amikor megtanultam, hogy az egér, a patkány kártevő.