– olvashatjuk Agur bölcs mondását a Példabeszédekben. Ezek szerint szegény Agur nem értette a reletivitáselméletet, a kvantumfizikát – és úgy tűnik a barátnőjét sem. Férfi társaihoz hasonlóan a nőt olyan lénynek tartotta, aki érthetetlenül és irracionálisan van a világban. A vallások, a mitológia – és ezek ezoterikus oldalágai hallatlan erőfeszítéseket tesznek, hogy e titok nyomára bukkanjanak. A tarot jóskártyáinak nagy ütőkártyái közül többön szerepel női alak, s ezek közül csak egyen ábrázoltatik állatformában a nő. A Szerencse kerekén trónol, mint asszonyfejű és -keblű, oroszlántestű, madárszárnyú szörny. Ő a görög mitológiából ismert szfinx, a női bölcsesség szimbóluma, a találós kérdések nagy mestere, illetve mesternője, aki a tudatlan halandókat (=férfiakat) felfalja, ha rosszul válaszolnak kérdésére.
 |
Mindenesetre valami állat – és legfőképp szörny. A judaista hagyományban szintén félelmetes színben lép elébünk. E szerint Ádám első felesége Lilit volt, akit isten teremtett a föld porából; viszonyukból pedig démonok születtek. E bűbájos asszonnyal azonban nem tudott sokáig együtt élni Ádám; folyton-folyvást civódtak. Lilit ugyanis meg volt győződve róla, hogy egyenrangú Ádámmal, s e hitében sem férje, sem isten nem tudta megingatni. A vita odáig fajult, hogy végül Lilit megátkozta mindkettőjüket, fogta magát és elrepült.
Ádám egy ideig magányoskodott, majd új feleséget kapott, Évát, de szorongó álmaiban még biztos megjelent egy félelmetes és érthetetlen asszonyalak, amint villódzó szárnyaival elhagyja a mindenséget. Agurnak igaza volt: a nő felfoghatatlan. Hozzátehetjük: mindenféle veszélyes állatra hasonlít, és szárnya van.
