Forgalmasabb házasságkötő termekben, és közkedvelt napokon bizony előfordul, hogy futószalagon folyik az esketés. Még el sem ment az előző pár, a mi vendégeink már az ajtóban várakoznak, és az utánunk következők is alig várják, hogy véget érjen végre a mi esküvőnk.
 |
Beszéljük meg az anyakönyvvezetővel, hogy lehetőleg a mi esküvőnk előtt és után közvetlenül ne vállaljanak be másikat. Elképzelhető, hogy pénzbe fog kerülni, ha másképpen nem megy, lehet, hogy három időpontot fizettetnek ki velünk, de korántsem biztos.
És még valami. Az egyházak általában csak a polgári esküvő megtörténte után esketnek, és Magyarországon kizárólag az anyakönyvvezető előtt kötött házasság érvényes hivatalosan a hatóságok szemében, a templomi esküvő nem. Római katolikusoknál viszont fordított sorrendben is megtartható az egyházi és polgári esketés.
 |
Az esküvő az ország bármelyik polgármesteri hivatalában (illetve házasságkötő termében) megköthető, nem szükséges a lakhely szerint illetékest választani. Mindössze annyi a korlátozás, hogy ott kell összeházasodnia a párnak, ahol előre bejelentkezett.
A bejelentkezésen a menyasszonynak és a vőlegénynek személyesen jelen kell lennie, aminek legalább harminc nappal a tervezett nap előtt meg kell történnie. Sokak bánatára „legfeljebb” is van: az anyakönyvi hivatalokban maximum hat hónappal előbb hajlandóak előjegyezni az esküvőt. Ez néha bosszantó, hiszen biztos pontos dátum hiányában nem tud a menyasszony ruhát foglalni, zenekart rendelni, éttermet választani. Szóval nem érdemes halogatni: amint kitűzték a dátumot, és fél évnél közelebb van, azonnal ajánlott a pontos időpontot az anyakönyvvezetőnél bejegyeztetni.
Egyébként a minimális, 30 napos várakozási idő alól a jegyző indokolt esetben felmentést adhat, ha a párnak sürgős a házasságkötés. Ilyen felmentő ok lehet például, a menyasszony igazolt terhessége, külföldi munkavállalás stb. A kérelmet az anyakönyvvezetőnél kell benyújtani.
Milyen okmányok szükségesek?
 |
• Születési anyakönyvi kivonat.
• Az állandó lakhely szerinti polgármesteri hivatal népesség nyilvántartási csoportjának igazolása a nőtlen, illetve hajadon családi állapotról. Ez nem kötelező, sok helyen nem is kérik. Elegendő helyette, ha a leendő házastársak az anyakönyvvezető előtt személyesen nyilatkoznak büntetőjogi felelősségük tudatában, hogy hajadon, illetve nőtlen a családi állapotuk.
• Elvált személyeknél jogerős válóperi ítélet vagy a válás tényét tartalmazó (záradékolt) házassági anyakönyvi kivonatra, özvegyeknél az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatára, vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonatra van szükség.
