Leonardo, Michelangelo, Raffaello

Ha teknőst akarunk venni, az első kérdés, hogy szárazföldi, avagy vízi életmódot folytató állatot szeretnénk. A vízi teknősök általában ragadozók, táplálékuk kishal, csigák, vízi rovarok. Tartásához akvaterrárium szükséges, melynek 1/3 része száraz, 2/3 része vizes terület. A víz magassága a teknős páncéljának hosszával egyező legyen.

A vizet melegen kell tartani, erre a célra legalkalmasabb egy akváriumi fűtőtest, melyet lehetőleg úgy helyezzünk el, nehogy azt a teknősök csapkodásukkal összetörjék. A víz hőmérséklete 22-26 fok közt alakulhat. A száraz rész fölé lógassunk be egy melegítőlámpát, mert a legtöbb vízi teknős szívesen sütkérezik órák hosszat a melegben.





Érdemes utánanézni a megfelelő szakkönyvekben, hogy teknősünk pontos faját megállapítsuk, már csak azért is, mert lehet, idővel kinövi férőhelyét. Példaként a ma oly divatos keselyűteknős kifejlett korában 70-90 cm hosszú s 100 kg. De a szinte minden üzletben kapható vörös fülű ékszerteknős nőstényei kifejletten 30-40cm hosszúságot is elérhetnek.





A szárazföldi teknősök érzékenyebbek, mint a víziek, ezért tartásuk több odafigyelést igényel. Bár a szárazföldi teknősök lomhák, mégis hatalmas a mozgásigényük, s egy párnak minimum 100X60 cm alapterületű terrárium szükséges. A terrárium alja kavicsos, illetve föld és homok keveréke. Növényeket inkább lógatva, illetve a teknős számára elérhetetlen helyre tegyünk, mivel ezek az állatok növényevők.

Táplálásukra felhasználhatók a nyers zöldségfélék, mint az uborka, saláta, fűfélék, gyümölcsök, s ritkán állati fehérjére is szükségünk van, így adhatunk neki lisztkukacot, túrót, főtt tojást. Takarmányukat hintsük meg hetente vitamin porral (állatkereskedésekben, gyógyszertárakban beszerezhető), s gondoskodjunk róla, hogy napfény rendszeresen érje testüket.

Kattints a képre!

A legjobb, ha tavasztól őszig a mediterrán fajokat a szabadban tartjuk, így biztosítva a megfelelő ellenálló-képességet. Amennyiben nem tudjuk a szabadban tartani teknőseinket, feltétlen szerezzünk be számukra uv-lámpát, mely pótolja a napsugaraknak a szervezetre gyakorolt jótékony hatását.






Egyes fajok igénylik a teleltetést, ilyenkor az állatot tegyük egy falevéllel bélelt ládába, és tegyük 5-6 fokos állandó hőmérsékletű zavarásmentes, sötét helyre. Általában október végétől március végéig tart a telelés. Figyeljük és rendszeresen ellenőrizzük az állatokat, mert túl magas hőmérséklet esetén túl hamar felélik tápanyagraktáraikat, és elpusztulhatnak. Tartsuk helyüket mindig enyhén nedvesen, hogy elkerüljük a kiszáradást.

S nem utolsó sorban figyelembe kell venni a megfelelő törvényi rendelkezéseket, mert sok tartása engedélyhez kötött.
Amennyiben lelkiismeretesen gondozzuk állatainkat, s nem holmi megunásig ajnározott játékszernek tekintjük, úgy igen magas kort érhetnek meg. Nem ritka az apáról fiúra öröklődő teknős, de 15-20 évvel általánosan számolhatunk.