…Aki ezt nem élte át, az soha nem tudja felfogni. Ma már sok mindent másként látok. Ha a család nem olyan türelmes, és velük együtt a barátok nem olyan szeretettel és aggódással vesznek körül, akkor a depresszió spirálján ma nem felfelé, hanem lefelé mennék. Ki tudja meddig. Így szerintem a család szerepe hihetetlenül fontos. Én egy szerencsés ember vagyok, mert a bajban nem hagytak magamra, mentő kötelet dobtak a legnehezebb pillanatokban, amiért hálát adok az Istennek.
. . .
…Három hete szedem a gyógyszert, a hangulatom kezd javulni, megint kezdek tervezni, hogy visszamegyek dolgozni hamarosan. Igaz jobb az orvosra bízni, hogy ő mit lát jobbnak, nagyon szeretnek teljesen meggyógyulni, mert ez az állapot mindenkinek borzasztó, úgy mint a családnak, és úgy mint a betegnek.