Tamás kedvelte a szaunát, mert nem sok minden maradt titokban, és ő a titkokat Jane Austen-regényekben szerette. Aznap vegyes társaság fürdőzött, így elég érdekes, volt a felhozatal. Emberünk már kinőtte a pontokkal való osztályozás korát. Tudta, hogy a vonzalomért más és más jegyek felelősek. Először a főiskolások érkeztek, akik már koradélután ráértek. Rajtuk még nem látszottak civilizációs torzítások: ülőmunka okozta nagyobb fenék, jóléttől puha arc, tűsarkú miatti bütyök. De a pozitív oldal is hiányzott, nagyobb mell, jóléttől sima bőr. Ugyanolyan rucik, ugyanolyan haj meg csatok.
Azután a dolgozók első hulláma futott be. Nagyobb önismeret, előnyösebb bikinik vagy egyrészesek. És nagyobb cash flow, persze. Ebből a rétegből került ki hősünk másik kedvence, a kissé megereszkedett típus valamiféle dekadens molettságra való hajlammal. Nem molett, sőt sportol, jár úszni, mindössze lehet sejteni, hogy az lesz.
Általában véve tetszett Tamásnak a kemény fenék is – kinek nem? -, a harapósak, ahogy nevezte. És a kurrens magyar trenddel dacolva rajongott a kis mellekért is. Az emberek többsége – férfiak, nők egyaránt – elintézte az egészet egy „kicsi a mellé”–vel. Pedig van különbég köztük, mint fehér és fehér közt. De ne nyissunk külön fejezetet a melleknek.
Legutoljára a vesenyszféra képviselői futottak be. Az idő és életbeosztás virtuózai. Tamás irigyelte őket, mert mindig pontosan azt csinálták, amit éppen csináltak, nem gondolkoztak utazáson munka közben, nem az embereket szúrták, amikor uszodába jöttek. Túlhajszoltak voltak, és a túlhajszoltság, köztudott, vékonyít. Csakúgy, mint a hipoxitréning. A hosszú kezek és lábfejek jellemezték ezt a csoportot, meg vékony nyakak. És magasak voltak. Órákig elnézte volna őket. De szívesen bámulta a kis nőket is. Arányosak voltak és szépek.
Minden ember én akarok lenni – gondolta.
Jöttek mindenféle nők, különféle haj, bőr, szemszínnel, így hát jól telt az idő. Lassan minden szociális feszültség megszűnőben volt, ahogy az uszoda ürült. Tamás még egy körre bement a krematórium forróságú izzasztóba, és akkor meglátta a szaunában magányosan ülő nőt. Az elnézők természetes mediterrán típusnak írnák le, mi szőrösnek. A bugyi két oldalán buggyant ki a szőr, nem volt borotválva sem a lába, sem a hónalja, a karjáról ne is beszéljünk. Kicsit szögletes is volt. És akkor Tamás megszólította.
