Az anorexia jellemzői:
• Alacsony testsúly. A minimális, normális testsúlynál legalább 15%-kal alacsonyabb. A testsúlyt úgynevezett testtömeg-index (a testsúly osztva a testmagasság méterben mért négyzetével; az anorexiások testtömeg-indexe általában 17,5 alatt van.) segítségével lehet kiszámítani. Nőknél rendszeresen elmarad a menstruáció vagy rendszertelenné válik. Előfordul, hogy a fiatal lányoknál nem alakul ki menstruáció.
• A soványság ellenére erős félelem van a súlygyarapodástól vagy az elhízástól.
• A saját test súlyának vagy alakjának észlelése zavart szenved. Alacsony testsúly mellett testsúlyukat vagy megfelelőnek, vagy pedig túl nagynak tartják.
• Gondolati szinten állandóan a testsúllyal, az alakkal foglalkoznak, és ezek alapvetően befolyásolják önértékelésüknek. Az alacsony súly eléréséhez különböző módszereket alkalmaznak: koplalás, nagyon intenzív testmozgás, önhánytatás, hashajtók, vízhajtók szedése, különböző étvágycsökkentő tabletták, szerek szedése stb. Némelyik anorexiás a fentiek közül csak egy módszert használ – pld. a koplalást -, némelyik pedig többet is alkalmaz egyszerre.
A bulimia jellemzői:• A bulimiára a visszatérő falási rohamok jellemzők (hetente legalább 2 alkalommal).
A falási roham alatt nagy mennyiségű étel elfogyasztása történik meg viszonylag (a mennyiséghez képest) rövid idő alatt – olyan mennyiség, amennyi biztosan nagyobb, mint amit a legtöbb ember megenne hasonló időtartam alatt és körülmények között.
• A falási roham alatt a bulimiás személy a kontrollvesztés állapotát éli meg, pld. nem tudja abbahagyni az evést, vagy nem tudja kontrollálni, mit és mennyit eszik.
• A súlygyarapodás megakadályozása érdekében visszatérően (hetente legalább kétszer) különböző módszereket alkalmaz: önhánytatás, hashajtózás, vízhajtás, beöntés vagy más módszerekkel való visszaélés, koplalás, vagy túlzott testgyakorlás.
• Az önértékelést túlzottan befolyásolja a test alakja és súlya, a súly, alak, az evés-nemevés kérdései a bulimiásokat állandóan foglalkoztatják.
A bulimiások általában normál súllyal rendelkeznek, így külső szemlélő számára nem feltűnő a viselkedésük, bár nem ritka a súlyingadozás. A falási rohamokat koplalási periódusok váltják. A falási rohamok után gyakran megjelenik a bűntudat, hogy „megint nem tudtam megállni”. A bulimiások szégyellik állapotukat, rossz szokásnak gondolják, és igyekeznek ezt eltitkolni a környezetük előtt. Előfordul, hogy a legközelebbi hozzátartozójuk sem tud betegségükről.
