nlc.hu
Trend
Kutyaharapást…

Kutyaharapást…

Ha kutyákról esik szó, legtöbbször mindannyiunknak saját, jól nevelt vagy éppen neveletlen kedvencünk jut eszünkbe. Ritkán gondolunk arra, hogy nem csak jót kaphatunk legjobb barátunktól.




Olyan betegségek hordozói lehetnek a kutyák, melyek minket is megbetegíthetnek. Védőoltásokkal sok fertőzéstől megmenthetjük saját ebünket, de a kóbor kutyák bizony alaposan ki vannak téve a kórokozóknak, melyektől ők maguk is megbetegedhetnek, de sok más állatot és embert fertőzhetnek meg.
A veszettség az egyik legsúlyosabb betegség, amit kaphatunk a kutyáktól, illetve rókáktól. A veszettség kialakulásáért felelős vírus a fertőzött állatok nyálában nagy koncentrációban van jelen, ezért a harapással továbbított nyál fertőz. Hazánkban közel 70 éve kötelező a kutyák veszettség elleni oltása, de a gazdátlan állatok kimaradnak ebből, és a vadon élő rókák között is előfordul a vírus.





A vírus miután bekerült a szervezetbe, a legközelebbi idegpályán elindul az agy felé, 2 millimétert tesz meg óránként. A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a vírus eljutott az agyvelőig, így a lappangási idő a harapás helyétől függően lehet 2 hét, de lehet több hónap is. Ha elérte az agyvelőt, a beteg menthetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy ismeretlen kutya harapása esetén azonnal forduljunk orvoshoz, mert időben még megakadályozható a betegség kialakulása egy 6 oltásból álló sorozattal.





A veszettség tünetei kutyán nagyon jellegzetesek. A lappangási idő elteltével bágyadtság, kedvetlenség vesz erőt az állaton, 2-3 nap elteltével azonban a nyugtalanság dühöngésbe csap át. Az állatok magukat sem kímélve rontanak neki mindennek, és harapják meg a közelükben lévő tárgyakat. Nemlétező legyek után kapkodnak. A végső fázisban az izmok bénulása miatt rekedtté válik az ugatás, lóg az állkapocs, az állatnak lóg a nyála, inni, enni nem tud, de a gyulladásban lévő agyvelő miatt valószínűleg már nem érez fájdalmat, illetve éhséget.





Egy másik kutyákat és embereket egyaránt veszélyeztető betegség a mostanában többet emlegetett Leptospirozis. Ezek a baktériumok teljesen egészségesnek látszó egerek, patkányok veséiben élnek, és a vizeletükkel a külvilágba jutnak. Fertőződhetünk szájon át, vizelettel szennyeződött élelmiszerrel, illetve annak csomagolóanyagán található baktériumokkal, illetve vizekből, ahonnan a felázott bőrön keresztül jut be a kórokozó a szervezetünkbe. Komoly betegséget okozhat, ha nem kezelik időben antibiotikummal. Gyors lefolyású, lázzal, émelygéssel, sárgasággal járó betegség, a vese elégtelen működése következtében halállal is végződhet. Ha mégis felgyógyul a páciens, még évekig ürítheti szervezetéből a veséből nehezen kiirtható baktériumokat, fertőzve ezzel a környezetét. Megelőzésképpen kerüljük el messzire a patkány lakta helyeket (szeméttelepek, nagy pincehelységek), mikor kutyánkkal sétálunk, magunkat pedig úgy védhetjük, hogy minden konzervdobozt, dobozos üdítőt letisztítunk, mielőtt szánkhoz vennénk. Közhelynek hangzik, hogy mossuk meg a piacon vett gyümölcsöt, de gondoljunk arra, hogy hol tárolhatták ezeket az élelmiszereket.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top