I Ching

A módszer

Az I Ching – vagy más kínai dialektusban, fonetikusan Ji King, magyarra talán úgy fordíthatnánk: a Változások Könyve – nagyon régi. Az első fennmaradt “példány”a könyvből közel 3 ezer éves. Rendszere azon a tradícionális keleti gondolkodáson alapul, miszerint az egész univerzum a  polaritás elvére épül: nincs nappal éjszaka nélkül, nincs hideg meleg nélkül, nincs jó a rossz nélkül és így tovább. Így mindent a saját ellentéte követ, és ez tartja mozgásban a világot.

A polaritás elvét tükrözi a módszer: a könyvben 64 darab jósjel található.

Minden jósjel kétféle vonalból épülhet fel:
egy ún. “folyamatos” (yang), 
ill. egy “megszakított” (yin) vonalból.
A jelek mindegyike két darab 3 vonalból álló szimbólumból (trigramból) áll, melyek egy-egy természeti jelenséget szimbolizálnak – ilyen az ég, a föld, a tó, a szél stb. Ezek “kombinációjából” tehát 64 féle természeti kép áll össze, és ezek hordozzák a jósjel üzenetét.


A tanácskérés szabályai





A tanácskérés egyszerű: mindössze három pénzérme szükségeltetik hozzá, és a “fej vagy írás” elve alapján hatszor kell vele dobnunk, hogy megkapjuk a jósjelet (a részletes leírás minden jóskönyvben megtalálható). Ázsiában a jóskönyvtől való tanácskérés szertartásnak minősül – legyen szó egyszerű emberről, szerzetesről vagy akár egy uralkodóról. Érdekességképpen álljon itt az a 7 alapszabály, amit a keletiek a tanácskéréskor “szentírásnak” tartanak:

• Keresd meg az alkalmas időt és helyet a kérdezéshez!
• Egyedül légy a tanácskérésnél, ne hagyd, hogy figyelmedet bármi is elterelje!
• Gyújts gyertyát!
• Gondold át alaposan a problémádat, s fogalmazd meg magadban a helyzetet, amelynek megoldásához tanácsot kérsz!
• Írd le a kérdésedet egy tiszta papírlapra! Kérdezd, hogy “Miért kerültem abba helyzetbe, hogy…”, és ne kérdezz ostobán! (Ti. a módszer jellegénél fogva nincs értelme olyan kérdést feltenni, amire igennel vagy nemmel lehet válaszolni – a szerk.)
• Dobj az érmékkel, és közben imádkozz!
• Az Égieket feleslegesen ne zaklasd! (Azaz csak komoly tanácskérésre használd a könyvet – a szerk.)






A jósjelek értelmezése

A jóslás során egy “jelenképet”, egy “jövőképet” és egy “háttérképet” kapunk. A jelenkép leírja, hogy helyzeted miből adódott, mit tehetsz, vagy mitől óvakodj. A képek megértésében még az is segít, hogy mindegyiknek megtaláljuk a “gyökerét”, ami a módszer szerint négyféle lehet (ezek már önmagukban is tanulságosak):

• TŰZ gyökerű az a helyzet, amelyben teljes egészében hatalmadban áll jó vagy rossz irányba befolyásolni az eseményeket,
• FÖLD gyökerű az e helyzet, amelyben egy, a közelmúltban történt esemény következményeképpen cselekszel,
• LEVEGŐ gyökerű az a helyzet, amelyben egy kimondott vagy kimondatlan cél eléréséért cselekszel,
• VÍZ gyökerű az a helyzet, amelyben szándékodon kívül belesodródtál egy folyamatba, és csak csekély lehetőséged van befolyásolni az eseményeket.
A jövőkép mondja meg, hogy helyzeted milyenné alakulhat, ha egyáltalán nem avatkozol az eseményekbe, a háttérkép pedig annak megértésében segít, hogy helyzetednek mi jelenleg is a mozgatórugója.


A 64-féle jósjelet sajnos ebben a cikkben részletezni nem tudjuk (ez benne van például Müller Péter említett könyvében), de néhány gondolatot még hadd ajánljunk az érdeklődők figyelmébe. A tanácsok megértéshez türelem, s főként önkritika szükséges, ugyanis ha segítséget vársz a könyvtől, meg kell barátkoznod a keleti tanítások egyik alapvető tételével: nincsenek rajtad kívülálló helyzetek, minden problémád belőled fakad. Minden sérelem és gond egy korábban elkövetett hibád következménye, ezért a bajokért sem a körülményeket, sem másokat nem okolhatsz. Ez a törvény szigorú, és nagy bátorságot kíván tőled, hogy elindulj azon az úton, amelyen felfedheted hiányosságaidat és korlátaidat, és megoldást találj a gondokra.