Svédmasszázs
A legelterjedtebb nyugati masszázsfajta. Eredeti formája ötvözi a masszázst és a testgyakorlatokat. A masszőr simító, dörzsölő, rezegtető és gyúró mozdulatokkal frissíti fel a szervezetet. Fizikai és neurohormonális hatása elősegíti az esetleges betegségek gyógyulását. A vérkeringés és az emésztés javítása érdekében – a hagyományos módszer szerint – a páciensnek is el kell végeznie néhány testgyakorlatot, de e nélkül is kiváló hatást lehet elérni vele. Csökkenti a fájdalmat (pl. stresszes fejfájást), felgyorsítja a sérülések utáni felépülést, megakadályozza a nem használt izmok sorvadását, enyhíti az álmatlanságot, fokozza az éberséget, de mindenek előtt elősegíti a relaxációt és csökkenti a stressz hatását.
Sport masszázs
Nem kell olimpiai versenyzőnek lennie ahhoz, hogy kihasználja a sportmasszázs mély szövetekig ható erőteljes mozdulatainak kiváló hatását. Bárki igénybe veheti a mozgékonyság növelésére, izmok fellazítására, izomduzzanatok enyhítésére, fájdalomcsillapításra, valamint a sérülések gyógyulása utáni rehabilitációnál, a teljes mozgáskészség visszaállítására. Fokozza a teljesítményt és nyugtatólag hat a sportolóra. A testmozgás előtti masszázs csúcsformában tartja az izmok rugalmasságát, csökkenti a merevséget és növeli a terhelhetőséget. A testedzés után feloldja az izomfeszülést, és a tejsav eltávolításával megkíméli a sportolót az izomláztól.
Reflexzóna- ill. talpmasszázs
A reflexológia kimutatta, hogy kapcsolat áll fenn a testszervek és a bőrfelület meghatározott pontjai között. Ez a kapcsolat a talpon lévő reflexzónákon a legkifejezettebb. A reflexfelület és a hozzá tartozó szerv közötti kapcsolat kétirányú. A szerv rendellenességei túlérzékennyé, nyomásra fájdalmassá teszik a neki megfelelő reflexpontot. Az ilyen fájdalmas pontok a megfelelő szervek betegségeire utalnak. Ez a kapcsolat fordított irányban is hatékony, tehát a fájdalmas zóna masszírozásával serkenthető a hozzá tartozó szerv öngyógyítási folyamata. Ez a masszázsfajta némi fájdalommal jár, ami csak a masszázs ideje alatt tapasztalható, de utána kellemes közérzetet teremt, és hatékonyan elősegíti a szervezet természetes öngyógyító folyamatát.
Gyógymasszázsok
Az orvos utasítására végzett gyógyító jellegű, rehabilitáló rendszeres kezelés, melyet lehet különféle fizikoterápiás kezeléssel, valamint gyógytornával társítani. Ebbe a kategóriába soroljuk a szegment-, kötőszöveti- és a csonthártyamasszázst.
Szegmentmasszázs:
Egyes szervek azonos gerincvelői szegmentumból nyerik idegi ellátottságukat, és így funkcionális kölcsönhatásban állnak egymással. Egy szerv megbetegedésekor az azonos szegmentumhoz tartozó bőrfelületen, izmon, izületen és idegeken elváltozás jelentkezik. A szegmentmasszázs célja, hogy a megfelelő szegmentumokra kifejtett hatással a betegséget fenntartó reflexkört megszakítsa, és a szegment szöveti állapotában kialakult kóros funkciózavart normalizálja.
Kötőszöveti masszázs:
A kötőszövet szerepe többrétű. Részt vesz a szervek táplálásában, raktározásban, védelmet nyújt a különféle mechanikai és fizikai ártalmakkal szemben. Duzzadó és sorvadó képességét könnyen változtatja. Ezek a tulajdonságok képezik a gondolati hátterét a kötőszöveti masszázsnak. Elizabeth Dicke német gyógytornásznő alsó végtagi érszűkületben szenvedett. A melléktünetként jelentkező derékfájdalmait a keresztcsont felett végzett “húzó fogásokkal” igyekezett enyhíteni, amikor alsó végtagjaiban bizsergést, átmelegedést érzett. Ezt a kezelést többször megismételte, így nem kellet megműteni a lábait. Tapasztalatai alapján kidolgozta és bevezette a kötőszöveti masszázst, mint új kezelési módot. E módszer nem kellemes, ám hatékony.
Csonthártya masszázs:
Ez az eljárás Vogler nevéhez fűződik. A test azon részein masszírozza a csonthártyát, ahol a csontot nagyobb izomréteg nem borítja. A kívánt terápiás hatást a kezelendő felületre gyakorolt szisztematikus nyomás kifejtésével éri el a masszőr. Mivel a csonthártya gazdag idegvégződésekben és igen érzékeny a nyomásra, ez a masszázsfajta sem tartozik a kellemes kezelések közé.
