Ami törést okozott számára, az hozta meg a sikert, így tudta ledobni magáról a kilókat is.
– Nemrégiben volt a huszonegyedik születésnapod, ebben a korban minden gyerek menekül otthonról. Nyilván veled sincs másképp.
– Nem fogok hazudni, épp lakást keresek. Szerintem ez a normális, már csak azért is, mert én speciális helyzetben vagyok, hiszen együtt is dolgozom a szüleimmel.
– Azért ránéztél az anyukádra, egyetért-e veled?
– Persze, hiszen ô mindenkinél fontosabb nekem, és azzal, hogy így érzek, nem azt mondom, hogy menekülök a családomtól. Csak azt gondolom, itt az ideje kipróbálni, föl tudok-e ébredni magamtól, ha csörög a vekker.
– És mi lesz a fuvarozással?
– Nem lesz gond, most tanulok vezetni. Bár a KRESZ-szel nehezen boldogulok, a szakkifejezések még nem mennek magyarul, de ha elmagyarázzák, megértem, úgyhogy elôbb-utóbb meglesz a jogsim is.
– Amerikában nem magyarul beszéltetek otthon?
– Anyuék magyarul beszéltek hozzánk, de mi angolul válaszoltunk, úgyhogy ezért volt eleinte gondom a kiejtéssel. Jó fülem van, ragad rám minden nyelv, így azt hiszem, hamar sikerült túllépnem az angol akcentuson. Amerika olvasztótégely, minden etnikum megtalálható ott, és mindegyik büszke a származására. Én is így nôttem fel, szerettem, hogy magyar vagyok, és tudtam, nem csak Amerika a hazám.
– Szekálnak még a Himnusszal?
– Igen. Sokáig nehezen viseltem, mert rengeteg gonosz emberrel találkoztam. Volt idôszak, amikor azt gondoltam, abbahagyom az éneklést is, csak legyen már vége. Ma már nem foglalkozom vele. Ha ebben élik ki a hatalomvágyukat, tegyék, én megyek a magam útján, s csak nevetek majd, ha eljutok odáig, ahová tartok.
– Meg sem állsz a világhírnévig?
– Remélhetôleg. Folyamatosan törekszem külföldi karrierre is, nem véletlenül dolgozom Londonban is, ahol ugyancsak most készül az elsô lemezem. A magyar cédén kilenc számot énekelek angolul, hetet magyarul.
– Nem ér vád amiatt, hogy a hazai kliped, amelyen Justin Timberlake táncosai a partnereid, épp angol számra készült?
– Szerintem a zene az egyetlen nyelv, amit mindenki ért. Azért választottuk épp ezt a dalt, mert úgy éreztük, Mousse T szerzeménye elég erôs ahhoz, hogy sikeres legyen a klip, ezenkívül egyre többen értenek itthon is angolul.
– Nyilván törést okozott a költözés, mégis, ez hozta meg számodra a sikert.
– A fájdalomból sokat lehet tanulni. Bár nehezen álltam át, tudom, ha ott maradok, operaénekes leszek, mert az éneklésnél kötöttem volna ki, és ahhoz adekvát volt a külsôm is. Sosem éreztem volna jól magam úgy a bôrömben, és így kipróbálhatok más műfajokat is.
– Fehér nô fekete hanggal így jellemeznek a szakemberek. Egyetértesz vele?
– Van benne valami. Tudod, én olyan vagyok, mint egy szivacs. Évekig fekete barátnôim voltak Amerikában, tôlük tanultam énekelni. Valahogy mindig vonzódtam a kisebbséghez, mert szerethetôek, emberségesek. Mindettôl függetlenül azt vallom, mindenkitôl van mit tanulni.
– Mi történt nyolcéves korodban? Úgy tudom, akkortól csak ettél és ettél.
– Az iskolában sehogy sem sikerült beilleszkednem. Valahogy mindig kilógtam a sorból, ezért csúfolni kezdtek. Hogy feledjem a bánatot, zabáltam, a kilók meg csak jöttek. Végül, amikor már egy fiú se nézett rám, megnyugodtam, sikerült elrejtôznöm teljesen. Csak amikor énekelni kezdtem, akkor fedeztek fel maguknak a fiúk.
– Mondták már, hogy olyan vagy, mint Brigitte Bardot fénykorában?
– Igen, de nem hiszem, hogy így van, mert ô gyönyörű volt.
– Ha osztályoznád a külsôdet, hányast adnál rá?
– Hármast. Ez mindenkivel így van, aki kiskorában nagydarab volt, nem hiszi el soha, hogy megváltozott.
– Ne mondd, hogy nem fordulnak utánad a pasik.
– Persze, valamennyivel gyakrabban teszik, mint amikor duci voltam, de most már bezavar az is, hogy ismernek, ezért nem tudom, nekem szól-e az érdeklôdés, vagy az énekesnônek. Holott nem áll semmi távolabb tôlem, mint a sztárallűr. A szüleim már kamaszként dolgozni küldtek minket, hogy megismerjük a pénz értékét.
– A sajtó minden rezdülésedet figyeli. Legutóbb egy fekete fiúval hoztak össze. Igaz a történet?
– Dehogyis, ô a lelki társam, nagyon jó barátok vagyunk, tavaly nyáron végre találkozhattunk, mert nem itt él, és nagyon jókat beszélgettünk. Jó haverság az egész, semmi több.
– Fontos számodra a szerelem, hamar lángra lobbansz, mondtad nemrégiben. Elnéztelek a tavaszi klipforgatáson, süt belôled a szenvedélyesség. Nem tartasz attól, hogy ez a felpörgetett élet akadálya lesz magánéleti boldogságodnak?
– Ezt a pályát választottam, tudomásul kell vennem, hogy mindez így válhat valóra. Azt gondolom, ha eljön az ideje, megtalálom azt, aki hozzám való.
– Szüleidtôl a születésnapodra egyiptomi utat kaptál ajándékba. Együtt pihentetek ott is.
– Abban biztos vagyok, bárhová vet majd a sors, ôk mindenképp ott lesznek körülöttem. Mert nekem ott az otthonom, és ott a hazám, ahol a családom van.