– Rengeteget dolgozol. Most például az interjú után azonnal indulsz a győri színházba. Próbálsz vagy játszol?
– Még tart a főpróbahét. Szeptemberben mutatjuk be Bujtor István rendezésében a Hippolit, a lakáj című darabot, amelyben Schneidernét alakítom. De a közönség már július 8-án és 9-én is láthatja premier előtt Tihanyban, a szabadtéri színpadon.
– Régóta játszol Győrben. Sokat jelent számodra a város?
– Nagyon. Nemrég mondta nekem Bujtor Pista, hogy milyen szerencsés vagyok, mert Győrben büntetlenül játszhatok el egy csomó jópofa karaktert, miközben Pesten én vagyok a főnéni. És igaza van, tényleg nagyon jó érzés. Kötődöm Győrhöz, ez a város befogadott engem. Érzem, hogy szeretnek.
– A színház és a televízió körülbelül fele-fele arányban van jelen az életedben?
– Nem egészen. A tévés felvételek esetében havi forgatási időszakok vannak, ha ezeket letudom, szabad vagyok. Így a tévé kevesebb időt visz el, mint a színház. Pláne, ha azt veszem alapul, hogy egy évadban havonta tizenöt, de volt, hogy huszonkét estén álltam színpadon.
– Ha a kettő között valamiért választanod kellene, melyiket tudnád könnyebben feladni?
– Izgalmas kérdés. Őszintén fogok válaszolni. Bármiről le tudnék mondani, egyetlen dolgot kivéve, ez pedig az éneklés. Énekelni mindig fogok valahol valakinek, amíg csak bírom fizikailag.
– Nyáron viszont szünetel a színház, és leállnak a forgatások is. Pihenni fogsz?
– Még előttem áll egy forgatási periódus, de nem több néhány napnál, a felvételek majd ősszel kerülnek adásba. Utána is rengeteg dolgom lesz. Már említettem, hogy megyünk Tihanyba vendégszerepelni, majd utazom Szegedre. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Gregor József meghívott az önálló estjére mint vendéget, és mindjárt másnap a Szegedi Szabadtári Játékok keretében a Dixieland-gálán lépek fel. Nemcsak háziasszonya leszek az estnek, hanem énekelni is fogok.
– Ha már az éneklésnél tartunk. Készülsz mostanában valami újra?
– Annyit elárulhatok, hogy ősszel teljesül egy régi vágyam: az én kis zenekarommal országjáró turnét tervezünk vidéki városok színházaiba. Összeállítottunk egy nagyon kellemes kis estet.
– Elsősorban a régi számaidból?
– Tulajdonképpen nem. Örökzöld jazz-melódiákat fogok énekelni. Inkább ezt az oldalamat szeretném erősíteni, úgy gondolom, hogy popzenét csináljanak a fiatalok, akiknek ez igazán jól áll. Már mást szeretnék. Nincs vesztenivalóm. Mindezt elsősorban szerelemből teszem, és azt hiszem, már ezt is megengedhetem magamnak.
– Visszatérve a nyárra, azért lesz időd egy kicsit lazítani is?
– Persze. Semmi másra nem vágyom, csak arra, hogy vízparton pihenjek. Több kedves barátom is meghívott balatoni nyaralójába, ezeket a lehetőségeket igyekszünk majd kihasználni a hétvégeken. Másrészt valami miatt úgy érzem, néhány napot el kell töltenem az Adrián is. És soha nem jártam még Rómában, valahogy mindig kimaradt.
 |
| Vágyik arra, hogy újra lássa a tengert |
– A Szulák show-ban beszélgetőpartnereid sorra megnyílnak előtted. Sokukat magánemberként is ismered. Nem dühít, ha a kamera előtt hazudnak neked?
– De. Viszont sem nekem, sem a műsornak nem feladata a leleplezés, a zavarba ejtés, a megalázás. Nem vagyok oknyomozó riporter, inkább csak csevegek. Kérdezek, és mindenki úgy válaszol, ahogy akar, ezzel úgyis saját magáról állít ki bizonyítványt. A közönség pontosan érzi, hogy ki kamuzik, és ki nem. Ha valaki nyugodt lelkiismerettel bele tud hazudni a szemembe, és rajtam keresztül több millió ember szemébe, az számoljon el a saját lelkiismeretével.
– Tavaly azt nyilatkoztad a nekünk adott interjúban, hogy készen állsz egy gyermek érkezésére, sőt, nemrégiben az örökbefogadás lehetősége is felmerült benned.
– Sokszor elmondtam már, amikor még körvonalaiban sem volt meg az a kapcsolat, amiben most élek, hogy szerintem a női lét igazi teljességét egy gyermek adja. Nem szeretnénk erről többet vagy még terjengősebben beszélni. Ugyanis ha megint elkezdek erről papolni, diszkriminatív leszek azzal szemben, akinek nincs lehetősége szülni vagy örökbe fogadni. Nem szeretném, ha ezért akárcsak egy nő is kirekesztettnek érezné magát.
– Nálatok tervben van a baba?
– Minden nyitva áll. Az életem folyamatos nyitás. Folyamatos befogadása a pozitív dolgoknak. Igyekszem a negatív dolgokat fegyelmezetten és tudatosan távol tartani magamról. Már amennyire lehet. Azt hiszem, a szakmai és magánéleti sikereim abból fakadnak, hogy mindig harmóniára és elégedettségre törekszem. Amennyit kapok az élettől, annyinak örülök.
 |
| Párjával, Gáborral másfél éve harmonikus kapcsolatban él |
– Nem lettem házasságellenes. De nem gondolom, hogy egy papír összeköthet két embert, megrontani viszont meg tudja a kapcsolatot. Ha egy viszony minősége olyan, akkor a házasság szinte semmit nem változtat a dolgon. Ha viszont bizonytalanság, kialakulatlanság van két ember között, akkor még nem szabad erővel összekötni őket.
– Sokáig voltál egyedül…
– De még mennyire.
– Hiányzik valami abból az életformából? Olyasmi, amit a párkapcsolat kötöttsége miatt már nem tehetsz meg?
– Semmi. Ha valami hiányzik, az mindig saját magadból hiányzik. Sosem a másik embertől vártam a megváltást, csak hozzásegítettek. Megmentettem magam, és azonnal mellém szegődött egy társ. Ha valakinél belül nincs rend, akkor mindegy, van-e pasija, vagy férjnél van-e.
– És a ti kapcsolatotokban ezek szerint nincs bizonytalanság.
– Nincs. Élvezzük az életünket és egymás társaságát. Jó, hogy egyikünknek sem kell ívbe feszülnie a létezés miatt. Tudod, mindig ilyen társ kellett volna mellém. Akivel akkor is jó, ha a török riviérán fekszünk a homokban, és akkor is, ha csak zsíros kenyeret eszünk a lépcsőn ücsörögve.
A teljes cikket a Maxima 26. számában olvashatjátok el!
