Enyhe irritáció létrejöhet a nap végére elfáradt szemen, különösen a légkondícionált helyiségben dolgozók, kontaktlencsét viselők, számítógép előtt dolgozók között, akiknek a nap végére érágassá válik a kötőhártyájuk. A légkondícionáló szárítja a szemet, a kontaktlencse elvonja a nedvességet a szemtől, felborítja a szem elülső felszínét borító és védő könnyfilm réteg egységét. Minél nagyobb egy kontaktlencse víztartalma, annál jobban átengedi a szaruhártyának az oxigént, viszont annál jobban elszívja a könny nedvességét. A számítógép előtt dolgozók gyakran munkájukba belemerülve elfelejtenek pislogni. Irritáció léphet fel poros, füstös körülmények között, vagy napsugárzásnak kitett szemeken, de az uszodák vize utáni kötőhártya érágasság nagy része is ebbe a csoportba tartozik. A száraz szem kellemetlen tünetekkel jár: szemben szúró érzésről, homokszerű idegentest érzésről panaszkodnak a páciensek. Jelentkezhet az életkor előrehaladásával, például nőknél a változó korban, de társulhat szemészeti és általános, főleg izületi megbetegedésekhez is. A panaszok enyhítésére, a szemfelszín védelmére, vagy a kontaktlencse nedvesítésére szükség szerint műkönny használata javasolt.
A fertőző kötőhártya gyulladásokat mindig kifejezett szubjektív tünetek kísérik: égés, szúrás, idegentest érzés, viszketés. A kötőhártya gyulladásoknak legáltalánosabb objektív tünete a kötőhártya vérbősége, melynek következménye a vörös szem. A belövelltség oka a kötőhártya ereinek kitágulása, a nyugalomban zárt erek megnyílása. Fontos elkülönítenünk a szivárványhártya és sugártest gyulladására jellemző, a szaruhártya és kötőhártya határára lokalizálódó lilás gyűrűtől, mely mélyebb részek gyulladását jelenti. A kötőhártya gyulladások másik gyakori kísérője a váladékozás. A váladékozás lehet víztiszta folyadék, ez inkább a vírusfertőzésekre jellemző. A baktérium okozta gyulladásokat gennyes váladékozás kíséri. A váladék a szemben meggyűlhet, és a szemrésből kifolyhat. Alvás közben a szemrésben marad a szempillákra tapadva, reggelre a szem beragadását, csipásodását okozva.
Az allergiás kötőhártya gyulladások tünete a különböző fokú vérbőség, viszketés és kevés váladék. Lehet a szezonális előfordulású és éveken át visszatérő szénaláz-kötőhártya gyulladás, de kiválthatja kozmetikum, számos szemcseppként alkalmazott antibiotikum, de a gyakran használt kamillás borogatás is makacs allergiás kötőhártya gyulladás okozója lehet.
A gyulladásokkal forduljunk mindig szemorvoshoz.
A kötőhártya bevérzés görcsös köhögés, erős hasprés, vagy a szem megdörzsölése után keletkező, a betegnek rendszerint nagy riadalmat okozó, de teljesen ártalmatlan és fájdalommal nem járó elváltozás.
Kezelést nem igényel, pár nap alatt magától felszívódik, de érdemes ilyenkor a vérnyomást ellenőrizni.
Vörös szemet okoz, és súlyos gyulladást jelent a szaruhártya gyulladása, melyet okozhat baktérium, vírus, gomba. Gyakran társul autoimmun betegségekhez. Tünetei komolyabbak: fájdalommal, fényérzékenységgel, könnyezéssel jár. A szaruhártyán a beteg terület átlátszósága csökken, vagy teljesen elvész. Ha a folyamat mélyebbre terjed a szaruhártya állományában, maradandó homályt okoz. Míg a széli részeken gyakorlatilag jelentéktelen homállyal gyógyul, a szaruhártya centrumában az optikai zónában keletkezett heg jelentős látásromlást okozhat. Kezelés nélkül fekélyes állapot is létrejöhet, legsúlyosabb komplikációja a szem kilyukadása és a látás elveszítése.
Fontos az azonnali és szakszerű kezelés.
Ilyen panaszok esetén mindenképp minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha tehát egy betegnek féloldali, vagy kétoldali szem körüli nagy fejfájása van esetleg hányingerrel, vagy hányással és a beteg látása rossz, a szeme deszkakemény tapintatú, akkor nagy valószínűséggel glaukómás roham zajlik, ami szemészeti intézményben azonnali ellátásra szorul.
Utolsóként meg kell említenünk a sérüléseket, melyek jelentősége igen fontos a vörös szemek csoportjában. A kis idegentestek általában a kötőhártya, a szemhéj alatt, vagy a szaruhártya felszínén tapadnak meg. Leggyakoribbak az apró fémszilánkok, de előfordul növényi törmelék, kő, vagy porszemcse. Az izzó fémszilánkok (hegesztés, köszörülés) különösen veszélyesek mert beleégnek a szaruhártya szövetébe, eltávolításuk nehezebb, mint a felületes idegentesteké. A sérülés után rövid idővel a beteg szúrást érez, majd fájdalom keletkezik, amely pislogáskor kifejezettebb.
Az idegentestet minél előbb el kell távolítani. A beavatkozás szemorvosi feladat!
Ha az elváltozás helye fertőződik, a szaruhártyán könnyen fekély alakulhat ki.
A maródások, égési sérülések igen veszélyesek. A maró anyagok lehetnek lúgok, vagy savak. A lúg sérülések általában súlyosabbak, mész, malter szembecsapódásakor keletkeznek. Az építkezésen dolgozók különösen veszélyeztettek. A sav sérülések többsége a háztartásban, vagy akkumulátorokkal való munka kapcsán történik. A legsúlyosabb maródásos sérülések tragikus kimenetelűek, kétoldali sérülések teljes vaksággal is végződhetnek. A baleset helyszínén a sérülés után azonnali teendőnk a bőséges csapvizes kimosás és mielőbbi szemészeti fekvőbeteg intézménybe való eljuttatás.
Tompa sérülés kapcsán, munkafolyamatok, sport, játék, verekedés közben gyakran éri a szemet kisebb-nagyobb erejű ütés. Ököl, bot, labda, kő okozta súlyosabb behatásra, mivel a szem tartalma nagyobbrészt összenyomhatatlan és a fala is csak kis mértékben tágulékony, a szemnyomás hirtelen megnő, és a rendkívüli szemnyomás emelkedés következtében a szem minden szövete sérülhet, a szem fala megrepedhet. A látványos kötőhártya alatti vérzés gyakran elfedheti a mélyebb részek repesztett sérülését, ezért érdemes figyelni az érintett szem látásélességét és mielőbb szemorvoshoz fordulnI.