Hogyan készülõdnek a sztárok?

Bartók Eszter és Caramel

„Ez a mi első közös karácsonyunk, és ennek tiszteletére aranyba öltöztetjük a fát. Már beszereztünk néhány kis díszt, készítünk adventi koszorút is, és együtt fogjuk Advent vasárnapján meggyújtani az első gyertyát – meséli Eszter boldogan. – Édasanyámmal, minden évben együtt sütöttünk mézeskalácsot, most pedig én egyedül fogok a fára és az asztalra is készíteni egy jó adagot!”
„A legfontosabb, hogy együtt legyünk, családi körben – mondja Caramel. – Gyerekkoromban mindig csokikat aggattunk a fára, meg csupa olyan díszt, amiket a boltokban árultak, és ez lesz most életem első olyan karácsonya, amikor közösen készítünk kis díszeket, és együtt öltöztetjük majd fel a fát.”






Rubint Réka és Schobert Norbi

„Nálunk az adventi koszorú mindig az első nagy meglepetés, ezt mindig a kedvünkre készíti már évek óta ugyanaz a virágkötő – árulja el Réka. – Olyan nagy, hogy teljesen beborítja a nagy dohányzóasztalt. A kertben a fákat és a terasz korlátját is teleaggatjuk apró égőkből álló füzérrel, és világító harangokkal, csillagokkal. Karácsony előtti héten minden este lefekvés előtt karácsonyi dalokat énekelünk Larával, és ha jó kislány, másnap reggelre becsempésznek az angyalok egy szaloncukrot a párnája alá. Lara tavaly még inkább csak a fényeket élvezte, és csodálta, most már sokkal jobban érdeklik a díszek. A fát Norbi díszíti fel, sok olyan kis dísszel, ami a kicsik mesevilágának is a része: van hóemberünk, mikulásunk, az ágak végeire madárkák kerülnek. Nálunk mindig 23-án van Szenteste, immár öt éve, amióta Norbi apukája meghalt. Ezen az estén az idén már két babával, Norbi édesanyjával, a 93 éves dadájával együtt bontjuk az ajándékokat, és mindig velünk ünnepel a legjobb barátunk, Henrik is, aki egyben Lara és Norbika keresztapja.”






Gianni Annoni

„Ha csak tehetem, még mindig Olaszországban ünnepelem a Karácsonyt a családom körében – mondja Gianni. – Mindig telis – tele van a ház Advent vasárnapjától mikulásvirágokkal, fagyöngyből font koszorúkkal, óriási gyümölcskosarakkal, amelyekben sok – sok aszalt gyümölcs is van. Az adventi koszorú nálunk nem divat, de mindig volt Adventi naptárunk, aminek az ablakait sokszor kettesével nyitogattuk az öcsémmel, és idő előtt kiettük a csokikat belőle. A mi házunkban nagyon sok angyalka is van: pici kis díszek, nagy szobrok, csengők, amik felkerülnek az ajtókra, ablakokra, asztalokra, mindenhova a házban. Nem csak a házban állítunk szépen feldíszített fát, hanem a kertben is készítünk karácsonyfát. Nálunk ilyenkor hetekig fényárban úszik minden: a ház, a kert, és az utcák is, bármerre nézel.”

Erdélyi Mónika

„Az adventi koszorúval indul az ünnepi készülődés, és van néhány kedvenc ajtódísz is – mutatja Mónika évek óta őrizgetett darabjait. – Girlandokat teszünk a kandallóra, karnisra, az ajtóra, és a kertbe is, a fákra és bokrokra. Évek óta gyűjtögetem a díszeimet, de mindig rátalálok egy – egy különlegességre. Tavaly csak gömböket tettünk a fenyőfára, és néhány aranyszínű dísszel tettük még szebbé.”






Ambrus Marcsi és Pachmann Péter

„Most először ünnepelünk babával, és emiatt az eddigi visszafogott karácsonyainktól eltérően most az egész lakást fényárban úszik majd – mondja boldogan Péter. – Kiválasztunk egy színt, mondjuk a pirosat, és így kerülnek piros gyertyák, égők, izzók, girlandok mindenhova. Karácsonykor már öt hónapos lesz Balázs, és már most is nagyon figyel a színekre és a fényekre. Most, hogy már van babánk, különösen odafigyelünk az ünnepre, ő is lássa és érezze, hogy sokkal másabb és meghittebb napok ezek.”
„Az adventi koszorút mindig én készítem egyedül, sok apró díszt: tobozokat, diót, almát, szárított gyümölcsöket, fenyőágat teszek rá, hogy minél szebb legyen – meséli Marcsi. – Vasárnaponként Péter mindig dolgozik, de mire hazaér, elkészítem a koszorút, és együtt gyújtjuk meg rajta a gyertyát Advent első vasárnapján. Nekünk a gyertyagyújtás fontosabb, mint maga az ajándékozás.”