Felesége, Tölgyesi-Khell Cynthia időnként hazajön, hogy erőt adjon Ferinek. Ahogy nézem őket fotózás közben, az jut eszembe, minden nő erre vágyik. Hogy a férje ilyen szeretettel beszéljen hozzá és róla, hogy nyilvánvalóan a tenyerén hordozza. Feri és Cynthia játszanak, évődnek, ölelések, puszik váltják egymást. Jó rájuk nézni. Bár azt érezni lehet, hogy számolják a perceket, hiszen az interjú után Feri rohan vissza a jégre próbálni, pedig ez az utolsó közös estéjük, jó darabig.
A Sztárok a jégen egyik kisfilmjében azt mondtad, mindenkinek van valami megoldandó feladata azzal, hogy vállalkozott a korcsolyázásra. A tiéd mi?
Feri: Befejezni valamit, amit elkezdtem. Ebben nem vagyok túl jó, gyakran félbehagyom a dolgokat. Mindig meg tudtam indokolni, hogy miért, de most nem akarok magyarázkodni. Elégedett szeretnék lenni a végeredménnyel. Remélem, sikerül megnyernem a versenyt.
Miért éppen erre a felkérésre jöttél vissza Londonból, három év után?
Feri: Az előző év végén azt mondtam magamnak, idén újra elkezdek azzal foglalkozni, ami a dolgom. Filmezni, játszani, közszerepelni szeretnék. És amikor január negyedikén felhívtak, nem gondolkodtam sokat, talán egy órát.
Ezek szerint megérezted előre? Ahogy már máskor is? Hiszen kilenc évvel ezelőtt azt is megjósoltad, hogy pár évig külföldön fogsz élni a feleségeddel. Pedig akkor még távol álltál a házasságtól és Londontól is.
Feri: Tényleg megéreztem, hogy egyszer kimegyek külföldre, mint ahogy azt is, hogy színész leszek. És abban is biztos voltam már tizenvalahány évesen, hogy egyszer majd örökbe fogadok egy gyereket, és sokáig fogok élni, pedig hipochonder vagyok. Kicsit olyan, mintha ismerném a sorsfeladatomat. Márciusban lesz három éve, hogy kint vagyunk, adtam még magamnak nyolc-kilenc évet, hogy külföldön is megismerjenek. Csak azért félek a jövőmről beszélni, mert néhányan majd azt mondják, nagyképű vagyok.
Hogy bírjátok ezeket a heteket egymás nélkül?
Feri: Nem tudtuk, hogy mire vállalkoztunk a távkapcsolattal. Cynthia nemcsak a feleségem, hanem a legjobb barátom is, akivel mindent megbeszélek, aki támogat engem. Rossz, hogy most egy fárasztó nap után nem tudunk meghitten beszélgetni, nem tud segíteni, akárhogyan is szeretne.
Cynthia: Megpróbáltunk ez alatt az egy hét alatt együtt lenni, bepótolni az elmúlt hónapot, de nem igazán tudtuk. Nagy volt a hajtás. Ugyanakkor a külön töltött idő is szorosabbá tette kapcsolatunkat. Olyan érzelmek jöttek elő, mint előtte sosem. Napi két üzenettel próbáljuk túlélni valahogy ezt a három hónapot.
Ahogy a fotózás alatt öleltétek egymást, mintha csak tegnap jöttetek volna össze, és nem négy és fél éve. Cynthia a másik feled?
Feri: Ő az életem nagy tanítómestere. Csak egymás mellett tudunk megoldani bizonyos problémákat. Szerelmünk első félévében annyi sárkányomnak többek között a legnagyobbnak, az önzésnek levágta a fejét, hogy az hihetetlen.
Hogyan ismerkedtetek meg?
Feri: Jordán Tamás szervezett a Nemzeti Színházban egy találkozót, ahova az ország összes színházából hívtak meg színészeket. Azon a bulin láttam meg először, aztán felhívtam. Az első pillanattól kezdve együtt élünk. Fél évre rá eldöntöttem, hogy feleségül veszem.
Cynthia: Vicces, hogy eredetileg az egyik barátnőmnek néztem ki Ferit. Eleinte nem is tetszett mint férfi, de olyan pofátlanul bámult engem azon az estén. Addig a tipikus jófiúk voltak az eseteim, ő meg öntörvényű. Rögtön az elején közölte, hogy van te és én, de azt, hogy együtt, azt felejtsd el. Persze játszani kezdtem a szabályokkal. Éreztem, hogy a felvett álarc mögött őszinte és szeretettel teli ember bújik meg. Mindketten spirituális emberek vagyunk, ez is fontos kapocs közöttünk.
És mivel sikerült megszelídítened Ferit?
Cynthia: Köszönöm a kérdést, mert mindenki arról faggat, mivel fogtam meg őt, pedig ez inkább megszelídítés volt. Nincsenek praktikáim, csak szeretném szeretni, és szeretném, ha még tovább fejlődne. London is erre volt jó lecke, alázatosabb lett kint. Sokszor érzem, hogy méregetnek a nők: miért éppen téged választott, mit tudsz te, amit más nem? Azt persze senki nem hinné, mennyi energia van abban, hogy ilyen szépen működjön a kapcsolatunk.
A cikk folytatását megtalálod a Maxima 10. lapszámában. Keresd az újságárusoknál!
