A tervezett esküvő részleteibe is beavatnak minket. Tökéletes esküvőt szeretnének, ez rengeteg szaladgálással és szervezéssel jár. Hogy ne rokkanjanak bele, két hónappal a nagy esemény előtt egy kis előnászútra utaztak, Máltára. A hazaérkezésük után találkoztunk.
Jól sikerült a máltai kiruccanás?
Kristóf: Pihentető volt ez a néhány nap, annak ellenére, hogy gyorstalpalón vettük át hétezer év kultúráját és történelmét. Nagyon szerettük, hogy ott tenger és hegy összeér, és olykor azért kettesben is elbújtunk Nikivel.
Hogy állnak az esküvői előkészületek?
Niki: Még sok mindent kell intéznünk, de a ruhám már megvan! Ekrüszínű lesz, nehéz selyemből, olyan, ami szabadon hagyja a vállat.
Erdélyben vettük, Nagyváradon. Fontos volt, hogy saját legyen, mert így örökre megmarad emlékül. Vettem hozzá egy gyöngysort is. Kontyom lesz, valami egyszerű frizura. Smink terén még nem próbáltuk ki, mi áll jól.
Kristóf: És gyönyörű helyszínt választottunk, Balatonalmádiban a Ramada Hotelt, Nikivel gyakran szálltunk meg ott eddig is. Hamarosan felpörögnek
az események, meghívókat, menüsort kell választanunk, és még jó néhány dolog hátravan. A dekorációt fehér-aranyra szeretnénk, és úgy tervezzük, hogy mind a kétszáz vendégnek készítünk valami kis névre szóló ajándékot, hogy sokáig emlékezzenek életünk egyik legfontosabb napjára. Mi magunk szervezünk mindent, a család és a barátaink sokat segítenek. Megható volt, amikor összeültünk megbeszélni, hogy ki mit intéz.
A ceremónia református szertartás szerint zajlik majd, ott a szállodában, a polgári esküvővel együtt. Keresztapám református lelkipásztor, szeretnénk előtte kimondani az igent.
Bizonyára számos ismert ember is jelen lesz.
Kristóf: Sok művészbarátom van, természetesen ők is velünk együtt örülnek majd. Többen közülük különleges ajándékot is hoznak, így Xantus Barbi és Csonka Pici duettet énekel, a Talamba ütőegyüttes zenél, és Gönczi Gábor a Smile-lal vállalta, hogy egész este húzza a talpalávalót.
Hogy érzitek magatokat két hónappal az esküvő előtt? Nekem úgy tűnik, elég korán elhatároztátok magatokat.
Kristóf: Addig volt bennünk félelem, amíg el nem döntöttük, hogy az idén házasodunk össze. Amikor már megvolt az időpont, megnyugodtunk. Lelki értelemben kétség nem fért ahhoz, hogy együtt folytatjuk tovább az életünket. Márciusban ünnepeltük az első évfordulónkat, és már tavaly nyáron eljegyeztük egymást. Hogy mi a korai, azt mindenki maga dönti el. Volt, hogy két hét után azt gondoltam, megtaláltam az igazit, aztán mégsem úgy lett. És olyan is történt, hogy évekig éltem valakivel, aztán mégsem kötöttük össze az életünket. Mi Nikivel most éppen jó időben vagyunk ahhoz, hogy társat válasszunk egy egész életre.
Niki Debrecenben élt, de átjelentkezett a pesti orvosi egyetemre, hogy együtt lehessetek. Könnyen ment a váltás?
Niki: Iszonyú nehéz volt, mert a változásokat nehezen viselem.
Azzal, hogy ideköltöztem, megváltozott az életem. Távol kerültem iskolától, családtól, barátoktól
kiszakadtam az ismerős debreceni világomból, és jó néhány hétig nem találtam a helyem itt, a nagyvárosban. Nehezen szoktam meg, hogy a pesti emberek zárkózottak, volt, aki hónapokig hozzám sem szólt az egyetemen. Ráadásul Kristófnak is éppen szeptembertől decemberig a leghúzósabb az év, sokkal kevesebbet lehetett velem. Hiányzott a családom, főként a húgom, akivel rettentően kötődünk egymáshoz. De lassan beilleszkedem, vannak már barátaim, és a várost is kezdem megismerni. Bár ahhoz legalább húsz év kell még. Pesten autóval nem is merek közlekedni, olyan nehéz parkolni
Kristóf:
de Niki a legintelligensebb nők táborába tartozik, akik tudják, hogy nem képesek parkolni, ezért nem is parkolnak
Könnyen összecsiszolódtatok?
Kristóf: Hidd el, a mi kapcsolatunk sem meseszerű és súrlódásmentes, ahogy az együttélésünk sem habos-babos. Sok helyzetben jobb ütközni és tisztában lenni azzal, hogy te ki vagy és én ki vagyok. Én erősen konfliktuspárti vagyok, és harcolok azért, hogy ott és azonnal mindent mondjunk ki, osszuk meg minden örömünket, bánatunkat, sérelmünket, boldogságunkat a másikkal. Így sokkal könnyebb összecsiszolódni.
A cikk folytatását megtalálod a Maxima legújabb számában. Keresd az újságárusoknál!
