Azon tűnődöm, miközben várok rá, vajon mi késztet egy fiatal nőt arra, hogy részt vegyen egy ilyen embert próbáló túrán. De szinte kérdeznem sem kell, azonnal mesélni kezd róla. Meg akartam tudni magamról, hogy mit bírok fizikailag. Rendszeresen járok edzeni, és amikor az egyik fókuszos kollégámtól hallottam erről a túráról, azonnal mondtam neki, hogy szóljanak, ha mennek. Imádok utazni.
Na jó, de azért van kényelmesebb módja is az utazásnak…
Valóban. Ez az expedíció Dél-Afrikából indult, és Észak-Amerika volt a cél: 12 500 km-t kellett megtenniük a fiúknak. Nekik természetesen precíz időbeosztásuk volt, meghatározott időben kellett elérniük a célállomásokat. Biciklivel csatlakoztam hozzájuk Szudánban, egy hétre
Így? Gyenge nőként? Gondolom, rengeteg oltást is kaptál.
Igen, hatot. Ötöt teljesen megúsztam, a hatodiktól, a sárgaláz elleni oltástól elálmosodtam, és elaludtam egy moziban. Egyszóval jól tűrtem a megpróbáltatásokat, és kint sem lett semmi bajom. Riporter kollégám viszont megbetegedett, pedig nagyjából ugyanazokat ettük
én próbáltam őt ápolgatni. Nem volt könnyű eligazodni a kinti viszonyok között, de egy helyi arab embertől kaptam segítséget.
Másokról gondoskodni ez biztos nem áll messze tőled. A televíziózás előtt milyen hivatásra készültél?
Könyvtármagyar szakos tanárnő vagyok, tanítottam is. Sőt még a felnőttoktatást is kipróbáltam, bíráknak és bírósági alkalmazottaknak tartottam számítógépes ügyviteli kurzust. Büszke vagyok rá, hogy a Legfelsőbb Bíróság dísztermében adhattam órákat. Elvégeztem a jogot, ezért gondoltak rám.
Ügyvéd, esetleg jogász akartál lenni? Nem tudom rólad elképzelni.
Dolgoztam két évig a gyermekvédelemben, de már akkor is tudtam, hogy ezt jogi végzettség nélkül nem lehet gyakorolni, ezért szereztem jogi diplomát.
Úgy, hogy mellette tévéztél?
Ez régi elhatározás volt, tudtam, hogy meg akarom csinálni. Estin végeztem, minden másnap padban ültem.
Az, hogy megszerezted a diplomát, azt is jelenti, hogy szeretnél visszatérni a gyermekvédelemhez?
Jelenleg is dolgozom egy alapítványban, legutóbb lélegeztetőgépre gyűjtöttünk. Tehát nem szakadtam el teljesen, sőt jelenleg is munkát keresek.
Ezt hogy értsem?
Szeretnék újra gyerekvédelemmel foglalkozni, állami cégnél vagy egy alapítványnál.
A képernyő mellett? Nem fog zavarni a munkában, hogy ismernek a tévéből?
De, tulajdonképpen ezért kellett abbahagynom annak idején a tanítást is. A gyerekek olyan érdeklődéssel fordultak felém, ami már akadályozott az oktatásban.
Úgy tudom, hosszú ideig párkapcsolatban éltél. Miért lett vége?
Kilenc éve, amióta tévézem, egy ember volt mellettem. Azt vettem észre magamon, hogy nem nevetek már. Úgy éreztem, nem tudnám vele kimondani a boldogító igent, ezért jobb, ha különválnak az útjaink.
A cikk folytatását megtalálod a legújabb Maximában! Keresd az újságárusoknál!
www.maximanet.hu
