nlc.hu
Trend
Szekeres Nóra ismeretlen oldalai

Szekeres Nóra ismeretlen oldalai

Megkértük Nórát, játsszon el a gondolattal, milyen blogot nyitna, ha a Favorit (TV2) és a gyerekek mellett jutna rá ideje. A következõ bejegyzések biztos nem hiányoznának belõle.

Én és a szép ruhák





Feltöltötték a boltokat az őszi–téli kollekcióval, ezért nyakamba vettem a várost, begyűjteni egy-két új darabot. A nap végére teljesen elfáradtam, és beláttam, egyszerűen átláthatatlan az az árumennyiség, amit az üzletek kínálnak. A ruha pedig igenis számít, ráadásul némelyik tényleg olyan, mint egy álom. Teljesen másképp öltöztem, amíg a kert-játszótér-lakás háromszögben éltem az életemet a gyerekekkel. Színes, vidám holmikban jártam, és főleg nadrágban. Mióta dolgozom, fekete-fehérben és főleg ruhákban, bár a farmer még mindig kihúz a bajból. Pár hónapja az egyik fotózáson akadtam össze egy stylistlánnyal, aki rögtön felmérte, mi az, amiben igazán jól érezhetem magam. Másodszorra tízből tíz olyan ruhával érkezett, ami tetszett. Na, akkor kellett volna megvennem mindet…, és akkor holnap reggel nem kéne gondolkodnom azon, mit vegyek fel. És a cipők…, az egész öltözködésben a legjobb a cipő. Imádom! Azt hiszem, holnap a bankszámlám bánatára megnézem, megérkeztek-e már az új csizmák a kedvenc üzletembe.

Elkap a játékszenvedély





Noa első szülői értekezletén ültem, amikor kaptam egy SMS-t a Favorit szerkesztőjétől, hogy este 7-kor a pókerről forgatunk. Soha nem voltam kaszinóban, és lövésem sem volt a kártyáról, csak filmekből tudtam, hogy minden a blöffölésen múlik. A helyszínen derült ki, hogy én is benevezhetek. Csak Harsányi Levin és Korda Gyuri bácsin múlik, játékba kerülök-e. Meghallottam a nevemet, és onnantól kezdve nehéz volt munkára bírni… Gyorsan befejeztem a riportokat, és percet sem veszítve rohantam, hogy legalább pár információt begyűjtsek, mit is kell csinálni tulajdonképpen. És a szerencse ekkor mellém szegődött! Para-Kovács Imre mellé kerültem, aki köztudottan remekül játszik. Tartott egy rapid talpalót, aztán már csak egy célom volt, ne én legyek az első kieső. Hát, nem raktam túl magasra a lécet, de legalább megugrottam. Ettől persze felbátorodtam, és onnantól már a fődíjat is szívesen elvittem volna. Végül harmadik lettem, aztán napokig arról álmodtam, hogy csak játszom és játszom és… És kicsit ijesztő volt, mennyire
a rabjává tudnék válni. Mindenesetre egy pókerkönyvet már beszereztem…


A cikk folytatását megtalálod a legújabb Maximában! Keresd az újságárusoknál!

www.maximanet.hu



Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top