Tudjon meg mindent a problémás bőrről!

A faggyú

Védelem a bőrnek

faggyúmirigy” title=”Szőrtüsző és faggyúmirigy” />

Szőrtüsző és faggyúmirigy

A faggyú a faggyúmirigyek által termelt zsíros váladék, amely a szőrtüszők pórusain keresztül jut a bőrfelszínre. Jelentős szerepet tölt be, hiszen az izzadsággal keveredve hidrolipidfilm-réteget alkot, amely védi a bőrt a kiszáradástól. Emellett a bőr hámrétegét lipidekkel látja el, így erősíti annak szerkezetét, és rugalmassá, tömörré teszi.

A test minden részén, de leginkább az arcon

A dermisben lévő faggyúmirigyek eltérő megoszlásban a test teljes felületén jelen vannak (kivéve a tenyeret és a talpat). Az arcon található faggyúmirigyek nagyobbak, terjedelmesebbek, és több található belőlük, kiváltképp a homlokon és a hát felső részén. A megtermelt faggyú mennyisége tehát a test többi részéhez képest az arcon a legjelentősebb.

A FAGGYÚTERMELÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Több tényező is befolyásolja a faggyúmirigyek aktivitását:

• A kor. A faggyúmirigyek aktivitása az évek során folyamatosan változik. A faggyú kiválasztódása különösen magas a születéskor, alacsony a prepubertáskorban, majd ismét jelentős a kamaszkorban és a fiatal felnőtteknél. A faggyúmirigyek aktivitása 15 és 30 éves kor között a legmagasabb, 50 éves kor felett azonban a faggyútermelés jelentős visszaesése figyelhető meg.
• A napszakok. A faggyú mennyisége reggel a legmagasabb, az este közeledtével azonban csökken.
• Hormonális tényezők. A faggyútermelés összefüggésben áll a nap során ingadozó hormonszinttel, kortól és nemtől függően. A kamaszkor során az androgén hormonok szintje nagy változásban van, ami jelentős faggyútermelést idéz elő. Az eredmény: a normál bőrtípus ilyenkor általában problémássá, zsírossá válik.
• A stressz. Hosszabb szorongással vagy stresszel teli időszakok alatt a faggyútúltermelés abnormálissá válhat.
• Légszennyezés és más kémiai hatások. A levegő szennyezettsége és a mosószerekhez hasonló kémiai anyagok egyaránt előidézhetik a faggyúkiválasztás növekedését.
• A meleg és a pára. A magas páratartalom és a megnövekedett hőmérséklet együttesen a faggyútermelés megnövekedését eredményezi.

Problémás és aknés bőr

Számos kamasz küzd az aknék ellen, ám a problémás bőr tünetei a felnőttek bőrén is megjelenhetnek (öt nőből hármat érintenek a visszatérő pattanások és más bőrhibák). Ez a jelenség négy tünetet eredményez általánosságban az arcbőrön.

A pattanás kialakulása

• Túlzott faggyútermelés a szőrtüszőkben (faggyútúltermelődés). A pubertás során az androgén hormonok termelődésének következtében a faggyú a bőrfelszínre áramlik, amely így zsírossá válik. Felnőttkorban a problémás bőr mélyén található faggyúmirigyeket sokkal több idegvégződés stimulálja. Könnyebben irritálhatók, így túl sok faggyút termelnek, ami ideális táptalajt nyújt a pattanások és egyéb bőrhibák megjelenésének.

• Mitesszerek és mikrociszták, eltömődött pórusok. A faggyút elvezető csatorna elzáródik, a pórus eltömődik. A faggyú többé nem tud kijutni, ami mikromitesszer kialakulásához vezet: így jelenik meg a mitesszer (nyílt comedo) és a mikrociszta (zárt comedo).
• A baktériumok elszaporodása. A problémás bőr kialakulásáért felelős baktériumok (Propionibacteriaceae acnes) már igen korán fellelhetők az emberi bőrön, ám igazi elterjedésük a pubertás előtt 1-3 évvel kezdődik. Ezek a baktériumok a szőrtüsző nyílásánál, a bőrfelszínen szaporodnak, ezzel gyulladást okoznak. Ezek a baktériumok a problémás bőrű felnőttek majdnem mindegyikénél megtalálhatók.
• Pattanások a gyulladástól a megjelenésig. A szőrszálak gyökerénél élő baktériumok a faggyút a bőrt irritáló zsíros anyaggá bontják le. Ez gyulladáshoz és a mitesszerek és mikrociszták továbbfejlődéséhez vezethet. Emiatt jelennek meg a pattanások (papula, pustula vagy nodula).

A felhám, azaz epidermisz bőrsejtjei, a keratinociták

Bőrrészlet

Állandó sejtmegújulás. A keratinociták alkotják a felhám sejtjeinek 80%-át. Ezek a sejtek a felhám legmélyebb rétegeiben képződnek, majd körülbelül 1 hónapig a felszín felé vándorolnak. Vándorlásuk során keratint termelnek.

A problémás bőr tüneteinek kialakulása: a természetes folyamat felborul. A problémás bőr esetében az epidermisz felső rétegeiben a szarusodás, vagyis a keratinizáció (a keratin termelésének) rendellenes erősödése tapasztalható.

A szaruréteg sejtjei, amelyek általában vékonyak és lazán kapcsolódnak, megszilárdulnak és összetapadnak. Emiatt később nem hámlanak le könnyedén, felborítva ezzel az elhalt sejtek leválásának természetes folyamatát.

A faggyútermelés növekedésével együtt ez a jelenség egyfajta, az egyenetlen arcbőr és a mitesszerek kialakulásáért felelős szarudugót idéz elő. Ezen tünetek ellen csak a felszíni sejtek megújulásának serkentése segíthet.

A bőr érzékenysége

Érzékelőreceptorok

A bőr bonyolult érzékszerv. Az arcbőr felső rétegeit az átlagosnál sokkal több idegsejt ingerli. A bőrben sok speciális érzékelőreceptor található, amelyek különböző specifikus ingerekre reagálnak (tapintás, fájdalom, hőmérséklet, viszketés, mechanikus ingerek).

Ezeket az ingereket receptorok fogják fel, amelyek aztán az idegrosthálózat segítségével az agyba továbbítják őket.

A neuromediátorok a bőr és az idegrendszer közötti információszállításért felelnek.

A komfortérzet hiánya. A gyulladásos reakciók állandósulásáért és visszatéréséért az idegvégződések által felszabadított két neuromediátor (a P-anyag és a CGRP) felelős. Az irritáció és a komfortérzet hiánya annak az eredménye, hogy az érzékenyebb bőr erősebben reagál e két neuromediátorra.