A fokozott izzadás hátterében rengeteg dolog állhat, a hőség, a fizikai megterhelés, az izgalom és a munkahelyi stressz egyaránt okozhatja. Ha teljesen elkerülni nem is tudjuk, érdemes a fokozottabb izzadásnak legalább azzal gátat szabni, hogy nem eszünk olyan ételeket, amik nagy eséllyel hiperhidrózist (az izzadás orvosi szaknyelven) váltanak ki.
Figyeljünk arra, hogy asztalunkra ne kerüljön erősen csípős, fűszeres étel. Legyen szó erős paprikával gazdagon megszórt gulyáslevesről, éttermi csípős csirkeszárnyról vagy pikáns spanyol szószokról, szinte garantált az verejtékcseppek megjelenése.
A csípősség okozója nem más, mint a kapszaicin, ami a fokozott hő érzetét kelti az agyban (miközben a testhőmérséklet valójában nem változik. A fűszer-, őrlemény-, vagy éppen hegyes paprika formában is előforduló vegyi anyag csak tovább növeli az izzadásra hajlamosak kínjait.
Persze adódhat olyan helyzet, amikor mi magunk sem tudunk arról, milyen erős is lesz az adott fogás. Ilyenkor azonnali és hathatós semlegesítő segítség lehet egy pohár hideg tej, esetleg egy kanál tejföl, de vannak, akik ilyen szituációban az olajra vagy vízre esküsznek.
Éttermi találkozók szervezésénél igyekezzünk nem tipikusan csípős (például thai, mexikói, kínai) országok konyhájára szavazni, vagy ha mégis ilyen helyre vetődünk, figyeljük külön oda az étlapon szereplő csípősségintenzitás-jelzőkre. Ha nem jelölik külön, kérdezzük meg a pincért.
De nemcsak csípős fogások szerepelnek az izzasztó ennivalók listáján. Forró ételek, italok, köztük a levesek, a kávé, a tea, ugyancsak okozhatnak komoly verejtékezést, hiszen felmelegítik belső szerveinket, így érdemes nagy melegben inkább a hideg levesekre, könnyű főfogásokra, salátákra szavazni.