Napjainkban rengeteg a különféle -tech végződésű határterület, ahol a technológia fejlesztések, digitális és online megoldások vagy épp a legújabb tudományos dogmák mentén alakul egy-egy olyan terület sorsa, ahol korábban nem igazán volt jellemző a technológiai gondolkodás. Ott a pénzügyi világot egyre jobban behálózó fintech, az ingatlaniparra koncentráló proptech, de az nlc-n semmiképpen sem lenne teljes a felsorolás a femtech nélkül, amely eleinte a nők által alapított informatikai startupok világát jelentette, ma azonban inkább a technológiai szektorban tapasztalható egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál.
Természetesen a divat világa sem úszhatta meg a technológia betörését, így a fashiontech az elmúlt néhány évben izgalmas buzzwordből sokmillió dolláros globális biznisszé vált. A 3D-nyomtatott ruháktól és kiegészítőktől kezdve a viselő élettani funkcióival együttműködő intelligens szövetek vagy épp a felhasználó mozgásából energiát visszanyerő ruhák azonban csak a felszínt karcolgatják. Lássuk, hogyan hálózták be a tudományok a kifutók világát!
Miről szól a Science Fashion/Fashion Science?
Kissé billegő fordítással tudományos divatnak nevezhetnénk ezt a kifejezést – a divattudomány nem egészen fedné le, amiről szó van – amely egyesíti magában a design, pontosabban a ruhatervezés és olyan tudományos területek jellemzőit, mint az anyagtudomány, a mérnöki tudományok, az ergonómia, a fiziológia, a biológia, de akár a pszichológia is. A különféle tudományos diszciplínák ma már egyre nagyobb szerepet játszanak a hétköznapi használati tárgyak és persze ruhaneműk tervezése során, sőt, sokszor kifejezetten bizonyos társadalmi jelenségekre keresnek választ ezeken a területeken vagy a világ állapotával kapcsolatos reakcióként indulnak meg bizonyos fejlesztések. Ez utóbbi reagálhat fizikai környezetünkre, kollektív mentális állapotunkra, de akár a nyilvános és a magánszféra változásaira is – erre még visszatérünk.
A fashiontech kifejezés mára annyi mindent maga alá gyűrt, hogy már további megkülönböztetésekre van szükség az egyes területek szétszálazásához. A tudományos divat ezen belül egy önálló területnek tekinthető, amely nem foglalkozik például a divatáru-üzletekben alkalmazott technológiai megoldásokkal, helyette a különböző diszciplínák segítségével létrejövő koncepciókat, illetve a más területen már létező technikai megoldások – például különféle szenzorok, nanoanyagok, stb. – és a divat összeolvadását vizsgálja.
Fotó: PUMA x CSM collection
Kreatívkodó tudósok
A tudományos divattal kapcsolatos egyik nézet szerint a laboratóriumokban és más területeken dolgozó kutatóknak sokszor merev keretek közé kell szorítani amúgy csillogó elméjüket, hiszen a munkájukhoz precizitásra és szigorú módszertanra van szükség. A kreatív tervezőkkel való közös munka során azonban sokkal szabadabban kísérletezhetnek. Ráadásul, az újdonság varázsa, az új dolgok felfedezése és összekombinálása mindkét területre jellemző, így a divat és a tudomány világának együttműködése kézenfekvőnek tűnik.
„Lenyűgözött, hogy milyen hasonlóságokat lehet felfedezni a divat és a tudomány világa között” – mondta dr. Yuly Fuentes Medel, a 2014-ben indult Descience tudományos design kollektíva alapítója. „A tudósok, akárcsak a tervezők hasonló céllal dolgoznak, hogy valami korábban ismeretlent hozzanak létre, hogy változást idézzenek elő és innovációt hozzanak a világba. Ez a felismerés sztönzött, hogy egy olyan platformot hozzak létre, ahol ez a két világ összeolvadhat és erősítheti egymást.”
Két évvel később a Center for Craft elnevezésű multidiszciplináris kollektíva kifejezetten ilyen együttműködéseken alapuló projektek számára indította el Materials-Based Research Grant pályázatát, amelyre kifejezetten a tervezők és a tudományos területek képviselőinek közös munkáit várják.
Hasonlóan gondolkodtak az egyébként különféle ipari 3D-nyomtatási feladatokkal és tervezéssel foglalkozó Stratasysnél is, amikor kifejezetten divattervezőknek szóló partnerségi programot hirdettek, ha a designereknek új anyagokra vagy különleges, 3D-nyomtatott kiegészítőkre, esetleg teljes ruházatra lenne szüksége a kollekcióikhoz. A cég együttműködésével tervezett ruhákból már a 2016-os New York Fashion Week során bemutattak néhányat.
A test tudománya a divatban
Míg a fentiekben főleg olyan együttműködésekről volt szó, amikor egy, a tervező fejében kialakuló ötlethez használja fel más tudományágak vagy területek fejlesztéseit, addig a tudományos divatnak van egy másik leágazása is, amikor a matematika, a fizika, a mérnöki tudományok vagy épp a biológia szakértőire már a tervezés során szükség lesz.
Ezen belül persze egy nagy rész azoké, akik specializált ruhákat terveznek. A motorosok számára ruhákat tervező olasz Dainese cég például az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) számára fejlesztettek olyan ruhákat, amelyek zéró gravitációban megfelelő tartást biztosítanak az űrhajósok gerincoszlopának. A hétköznapokba átültetve ugyanez már egy Yikun Wang nevű formatervező keze közül került ki: az Interflex nevű alsóruházat a szövetébe épített szenzorok segítségével precíz méréseket készít a felsőtest mozgásáról, később pedig enyhe vibrációval jelzi a viselője számára, ha azt érzékeli, hogy az illető már hosszabb ideje nem mozdult meg, vagy helytelen tartásban ül.
A McLaren Forma 1-es szerelő csapata, az Ausztriai Nagydíjon (Fotó: Joe Klamar/Pool via Getty Images)
A már említett ESA egyébként „fordítva” is beszállt a tudományos divat területére, ugyanis a Forma-1-ben versenyző McLaren csapat szerelői számára tervezett overálok tervezéséhez már 2002-ben biztosított szakértőket: a forró aszfalton álló szerelők ruhájába az űrajósok szkafanderében használt hőszigetelő rendszerhez hasonló hűtést terveztek a tűzálló kezeslábasokba.
Érdemes megnézni az idén történelmi űrutazást végrehajtó SpaceX-asztronauták új szkafanderét is, amely remek példája annak, amikor a funkcionalitás mellett már a külső megjelenés tervezésébe is több energiát fektetnek, mint a XX. században.
A hétköznapokban is alkalmazható, tudományos alapokon nyugvó ruhadarabok, cipők és kiegészítők a fentiek temrészetes fejlődésének, következő evolúciós lépcsőjének tekinthetőek. Itt az nlc-n is beszámoltunk például a gyerekeket megfelelő tartásra és járásra szoktató, 3D-nyomtatóval készült cipőről, vagy a jelbeszédet hanggá alakító kesztyűről is.
Ezek azonban még csak az első fecskéi ennek a területnek, nem nehéz azonban látni, hogy ma már a kezünkben vannak azok a technikai eszközök, amelyekkel egy ruhát egyéb funkciókkal is kiegészíthetünk. A megfelelő szenzorok kérdése, hogy olyan intelligens szövetek jöhessenek létre, amelyek képesek például figyelni a viselőjük szívritmusát, pulzusát, de akár azt is, hogy mennyit izzadnak – néhány olcsó alkatrész segítségével pedig könnyen megoldható, hogy a ruhában beinduljon a beépített szellőzés vagy épp fűtőszálak segítségével melegítse télen a viselőjét.
A testünk növekedését követő ruhadarabokban is van fantázia: Ryan Yasin, a Dyson School of Design Engineering egykori hallgatója például olyan gyerekruhát tervezett, amely a fenntarthatóságot tartja szem előtt. A különleges szabásminta alapján, speciális anyagból készülő Petit Pli márkanevű ruhák ugyanis a kicsik 9 hónapos és 4 éves kora között hordhatóak, mivel a különleges, hajtogatott varrásnak köszönhetően a ruhákat fokozatosan lehet nyújtani, hogy passzoljanak növésben lévő viselőikhez.
A teljesen hétköznapi jelenségekre adott válaszon túl a különleges ruhák akár emberfeletti teljesítményhez is hozzásegíthetik a viselőiket: Jun Kamei, a londoni Imperial College hallgatója például egy olyan porózus és hidrofób, azaz víztaszító anyagot hozott létre, amelyből a kopoltyúhoz hasonló légzőmaszk készíthető emberek számára. Kamei ötlete a klímaváltozás fenyegetéseire adott válasz, a tervező ugyanis úgy képzeli, hogy az emelkedő tengerszintek miatt eljön majd az idő, amikor sokkal több időt kell a víz alatt töltenünk, ehhez pedig tökéletes kiegészítő lehet a „kopoltyú-maszk”.
A pszichológia és a divat kereszteződésében is találni érdekességeket. A megjelenésünk ugyanis hatással van a percepcióra, a figyelemre, a memóriára, de a kreativitásunkat, a kommunikációnkat és a társas kapcsolatainkat is befolyásolhatja, nem véletlen, hogy a nívósabb egyetemeken már alkalmazott divatpszichológiából is diplomázhatnak a jövő tervezői.
A digitális ruhatervezés előtt nagy jövő áll
Napjainkra a technológiai fejlődésnek köszönhetően ott tartunk, hogy szinte bárki kipróbálhatja, hogyan tudna boldogulni divattervezőként, mivel ma már nem feltétlenül kell több rőfnyi textilt szétszabni egy-egy bemutató darabhoz, amikor a ruhákat ma már számítógéppel is meg lehet tervezni. Sőt, a hasonló megoldásokra egyre nagyobb lesz az igény, ahogy a divatipar – amely az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon – igyekszik csökkenteni az ökológiai lábnyomát. Emellett, a koronavírus-járvány láttán is érthetővé válik, miért válik egyre fontosabbá a digitális tervezés.
Ez pedig megint csak egy sor új eszközt ad a tervezők kezébe, akik számítógépes grafikusokkal, de akár programozókkal, szoftverfejlesztőkkel együttműködve is izgalmas újdonságokat álmodhatnak meg.
A digitális tervezés egyik fellegvárának meglepő, de egyben érthető módon Afrika számít, ahol a nagy távolságok áthidalásának egyik fontos eszköze az internet. De említhetnénk a The Fabricant kollektívát is, amely 2018-ban arról lett ismert, hogy egy online árverésen 9500 dollárnak megfelelő bitcoinért adtak el egy digitális ruhát. Nem sok hír szólt erről akkor, pedig egy egészen komoly mérföldkőről van szó, hiszen ezzel a cég bebizonyította, hogy egy ruhának nem kell fizikai formában léteznie ahhoz, hogy alakítani tudja a divat világát, ha pedig a digitális divattal lehet formálni a közízlést, márpedig miért ne lehetne, akkor ez a terület elképesztő növekedésre számíthat a közeli jövőben.
Mint látható, egy-egy ruha, cipő vagy akár kollekció megtervezésében sokkal több van annál, hogy a tervező leül és megrajzolja a szabásmintát. A tudományoknak pedig komoly szerepe lesz abban, hogy már a közeli jövőben megjelenő trendek hogyan viszonyulnak az emberekhez, a minket körülvevő világhoz, vagy épp a jelen és a jövő olyan kérdéseihez, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés vagy épp a fenntarthatóság.
További cikkeink a divattal kapcsolatban:
- Szégyentelen színek – a hajfestés történelme
- 10 magyar divatfotó a hetvenes évekből, ami ma is tarolna az Instán
- Szeretsz divatosan öltözni? – Anna Wintour szerint fájdalmas változások jönnek